Negyedszázada tüntettek a diákok a Bokros-csomag ellen

Bokros Lajos pénzügyminiszter 1995 márciusában jelentette be, hogy egy olyan gazdasági megszorító csomagot tesz le az asztalra, amivel Magyarország gazdasági helyzetét stabilizálja. Az intézkedéseknek ez volt az eredője, ám ennek hatása súlyos szegénységbe sodort sok tízezer, százezer embert. Neki köszönhetően az amúgy sem alacsony infláció elszaladt, és 28 százalékos lett, megdrágítva az életet, miközben a bérek vásárlóértéke csökkent, ahogyan a gazdaság teljesítménye is. Az egyetemi hallgatók és nagycsaládosok többször tiltakoztak a Bokros-csomag ellen.

Március 22-én az ország minden egyetemi városában kivonultak a diákok, hogy tiltakozzanak a tandíj bevezetése ellen, amit anélkül tettek volna meg, hogy az ígért kompenzáció feltételei meglettek volna. Tíz nappal a csomag bejelentése után óriási tömeg gyűlt össze a Széchenyi téren. A Dunántúli Napló akkor arról írt, hogy tanáraikkal együtt érkeztek a pécsi egyetemisták békés demonstrációjuk színhelyére.

Horváth Gábor, a JPTE Jogtudományi Kar hallgatói önkormányzatának vezetője társai nevében arról szólt a nyilvánosság előtt, hogy a felsőoktatás színvonalának megőrzése érdekében szeretnék, ha a tandíjakból befolyt összeget fejlesztésre használnák fel, ha a kevésbé tehetős diákok sem szorulnának ki a felsőoktatásból, és ha valóban megoldódna a kompenzáció kérdése. A fővárosban petíciót is átadtak a diákok Bokrosnak, aki az egykori beszámolók szerint lekezelően, modortalanul és arrogánsan beszélt a hallgatókkal.

A szocialista kormány nem csak a diákokat bőszítette fel, hiszen szűkítette a családok támogatásának rendszerét, a nyugdíjkorhatárt is felemelte. A baloldali közgazdászok máig fontosnak tartják a csomagot, annak ellenzőit pedig sok esetben felelőtlennek nevezik. A fiskális, anyagias szempontokat előtérbe helyező balliberálisok arról azonban kevesebbet beszélnek, hogy éppen a szegény rétegeket taszította súlyos mélyszegénységbe.

Bokros egyébként maga sem volt biztos a dolgában, hiszen egy év alatt hétszer adta be lemondását, amit csak 1996 elején fogadott el Horn Gyula.

Azt, hogy mennyire volt húsba vágó az intézkedéscsomag, érzékeltetésképpen megjegyezzük: 1995-ben egy kiló csirkecomb 420 forintba került, az automata mosógép 54 ezer forintba, a havi bruttó átlagkereset pedig 38.900 forint volt. A KSH adatai szerint ellenben amíg 2019-ben a csirkecombért kilónként 578 forintot, mosógépért pedig 99 ezer forintot kérnek, addig a nemzetgazdaságban a bruttó átlagkereset 367 ezer forint volt.

Nyilván nehéz teljesen pontos képet adni így a fizetőképességről, de a trendet azért jól mutatja: gyakorlatilag 25 esztendővel ezelőtt jóval kevesebbet tudtunk vásárolni a fizetésünkből, mint ma, miközben akkor a Bokros-csomag még egyet rántott a szegények övén.