Problémától mentes lehet a tanévkezdés a PTE-n

– Mi indokolta a lépést, hogy megduplázzák az ösztöndíjasok számát?

– Nagyon fontos számunkra, hogy a hallgatói utánpótlást erősítsük és a jól teljesítő diákokat megfelelően motiváljuk, jutalmazzuk. Az egyetem legfontosabb feladata, hogy a magyar társadalomtudományi és természettudományos értelmiség utánpótlását biztosítsa, de természetesen a nemzetköziesítés is lényeges, mind a hallgatói, mind az oktatói szinteken. A kiválóságra törekszünk. Ennek egyik záloga, hogy az oktatók szakmájuk elismert művelői, és kiváló kutatók is legyenek. A legkiválóbb hallgatók jövendő kollégáink lesznek. Ennek értelmében minden belső és külső ösztönző rendszert erősíteni kell. A Pécsi Tudományegyetemen folyik egy teljesítményértékelési rendszer próbaüzeme is, néhány karon ilyen már korábban is működött.

– Mire van hatással a járványhelyzet egyetemi szinten?

– A koronavírus-fertőzöttek száma a régióban minimális. Alaposan felkészültünk egy, a jelenleginél jóval súlyosabb helyzetre is, de remélhetőleg ez nem fog bekövetkezni. Bízunk abban, hogy minél hamarabb elérhető lesz az immunizáció. Addig is a higiéniai és távolságtartási előírások betartása ajánlott. A jelenlegi helyzet bizonyos könnyítéseket lehetővé tesz, de nagyon sok múlik azon, hogy az emberek miként viszonyulnak egymáshoz és a rendszabályokhoz. Alapvetően optimista vagyok, azt gondolom, hogy a szeptemberi tanévkezdés problémamentes lehet. Rendkívül hálás vagyok azoknak a munkatársaknak, akik a koronavírussal kapcsolatos diagnosztikai és terápiás tevékenységben részt vesznek. Ugyancsak nagyra becsülöm az oktatókat, a hallgatókat és az oktatásszervezésben dolgozó munkatársakat is, mert a digitális átállás meglepően zökkenőmentesen zajlott.

– Kevesebben jelentkeztek idén a felsőoktatásba, így a PTE-re is. Milyen hatással van ez a jövőre nézve?

– Valóban valamelyest kevesebben jelentkeztek a Pécsi Tudományegyetemre, de az országos átlagnál többen. S nem kis meglepetésünkre a külföldi hallgatók tekintetében jelentős visszaesés nem mutatkozik. Ugyanakkor rendkívüli módon fontos az is, hogy az országba történő beléptetésük során egy olyan biztonságos szabályrendszert dolgozzunk ki, ami megakadályozza azt, hogy behurcolják a vírust. Jelenleg 4300 külföldi hallgatónk van, reményeink szerint a következő tanév elejére az 5000-es létszám közelébe kerülhetünk. Relatív előnyünk is származhat a jelenlegi helyzetből, hazánkban, és főleg Pécsett, ugyanis lényegesen kevesebb vírusfertőzött van, mint a nyugat-európai országokban vagy az USA-ban, mely térségek a külföldi hallgatók legnagyobb felvevői.

– Csökkenhet az egyetem állami támogatása a vírusválság kapcsán?

– A forrásmegvonások pontos mértéke kérdéses, az sem elképzelhetetlen, hogy nem lesznek megvonások. A sajtóban emlegetett összeg egy része a klinikumot érintené. Ez nagy valószínűséggel ugyanúgy, mint a kórházi rendszer többi része, mentes lesz az elvonásoktól. Bízunk abban, hogy a gazdasági helyzet úgy alakul, hogy a felsőoktatást sem fogja terhelni jelentős elvonás. Elfogadtunk egy ideiglenes költségvetési tervet, amiben kénytelenek vagyunk figyelembe venni az esetleges negatív gazdasági folyamatokat is.

– Hogy állnak az egyetemi fejlesztések?

– Minden területen a fejlődés és a fejlesztés a cél. Ha okozott is a vírus bárminemű visszaesést, a nagy beruházásaink a körülményekhez képest jól haladnak. Legyen szó az Orvoskar új oktatási épületéről, az új Elméleti Fogászati Tömbről, az Egészségtudományi Kar belvárosi fejlesztéséről, vagy a többi kart érintő kisebb-nagyobb beruházásokról. Az infrastrukturális háttér mellett számunkra a legfontosabb a minőségi oktatás, ami elkötelezett és minőségi oktatókon keresztül tud megvalósulni. Ennek érdekében próbáljuk a tehetséges fiatalokat megtartani, és ha lehetőség adódik, szenior oktatókat is foglalkoztatni. Azon vagyunk, hogy az innovációs parkot először hálózatos formában hozzuk létre, majd a helyszín kijelölése után meg is épülhet.