Szakértőtől kérdeztük: kijöhettünk volna jobban is Trianonból?

– Magyarságtudata vitte a történész pálya felé?

– Már óvodásként érdekeltek a mondák és legendák. A kisebbségi létnek azonban nyilván szerepe volt, hogy később a magyar–jugoszláv kapcsolatok felé fordultam.

– A határ mindkét oldalán évtizedeket töltött el. Hol éli meg mélyebben a magyarság a trianoni döntéseket?

– Országhatáron belül sokkal nyíltabban beszélnek róla, mert itt még a korábbi rendszerben sem volt ennek semmiféle következménye.

– Száz év távlatából hogy értékeli, mi kellett volna ahhoz, hogy jobban jöjjünk ki a békeszerződésből?

– Összefonódó nagyhatalmi érdekek eredménye ez. Sokkal jobb semmiképp nem lehetett, de talán valamit változtatott volna, ha 1918 végén az ország nehezebben engedi át megszállásra az egyes területeket és nem a kész helyzet alapján történik a határok megvonása.

– Volt 1921-ben egy másik esemény is: egy hétre létrejött a Baranyai Magyar–Szerb Köztársaság. Volt arra esély, hogy mi is elcsatolt területté váljunk?

– A nagyhatalmak eldöntötték, hogy Baranya magyar marad, de a szerbek a kiürítésnél húzták az időt. Ennek volt az utolsó lépése a helyi délszláv erők sikertelen akciója.

– Egy másik közhiedelem az, hogy Pécsre azért vezetett évtizedeken keresztül egyetlen vasútpár, mert egyezség született, hogy így honvédelmileg kevésbé veszélyeztetjük Jugoszláviát. Miként látja ezt?

– Sok dokumentumot átnéztem, de írásos nyomát ennek sehol nem találtam.

– Mikor volt az elmúlt száz év során a legjobb a szerb–magyar diplomáciai kapcsolat?

– Az utóbbi öt évben és ezen még az sem változtat, hogy a délszláv háborúban a horvátok élvezték Magyarország szimpátiáját, holott a szerbiai Vajdaságban élt a volt Jugoszlávia akkor még félmilliós magyarságának négyötöde.

Docens és közel húsz éve tanít

Dr. Hornyák Árpád 1971-ben a németországi Darmstadtban született. Két éves korától a vajdasági Bajmokon nevelkedett. Ott járt általánosba, majd Szabadkán érettségizett élelmiszeripari szakközépiskolában. Az egyetemet Újvidéken kezdte el, de a délvidéki háború miatt a Pécsi Tudományegyetemen folytatta, ahol történelem szakon diplomázott. 2001-ben ledoktorált magyar–jugoszláv diplomáciai kapcsolatok témakörben, azóta a Modernkori Történet Tanszéken tanít és kutat. Felesége, Ildikó angol tanár, két gyerekük van, Balázs 18, Kata 16 esztendős.