Ledobta az apácaruháját Kulcsár Viktória

– Nem malmozott a pécsi évek után, játszott a debreceni, a nyíregyházi és pesti színházakban is. Milyen szabadúszó lét?

– Rengeteg bizonytalansággal jár, és még annál is több impulzust ad.

– Milyen volt végre hajdúsági lányként hazai pályán játszani?

– Nagyon vártam már egy ilyen lehetőséget, és élvezte az egész család, hogy az új bemutatómra nem kellett nyolc órát utazniuk. Mi több, a debreceni színházzal szomszédos épületben jártam középiskolába, és barátok, tanárok, ismerősök is eljöttek megnézni.

– Volt hiányérzete, amikor távozott innen?

– Úgy mondják, öt-hat évente váltani kell, hogy új ingerek érjék az embert. Szakmailag nem panaszkodhatok, sok nagy szerepet eljátszhattam, de vágytam a filmezésre, szinkronra, cas­tingokra, azaz olyan dolgokra, amikre csak a fővárosban van lehetőség.

– Énekesnőként érkezett, és akkor ment el, amikor egy énekes szerepben aratta legnagyobb sikerét. És a pécsi prózai szerepek?

– A látszat ellenére döntően drámai feladatokat kaptam itt. A muzsika hangja viszont tényleg telibe találta a habitusomat.

– Visszatért, de a Harmadik Színházba, és egy sokkal kevésbé közönségbarát szerepben.

– Ez a szép a színészetben, amikor a fellegekben járó vidám dalolászó karakter után egy kibírhatatlan, életunt, magára hagyott pszichiátriai eset következik.

– Most mik a távlati tervei?

– Tervek nincsenek, csak elképzelések. Elsősorban jó csapatban, jókat alkotni, ez most a célom.

– Hogy lazít egy színésznő?

– Van egy ördögi foxterrierem, Samu, ő segít átlépni a nehézségeken. Továbbá megtalált Budapesten a szerelem, és a párommal sokat utazunk. Valamint mostanában naponta futok legalább húsz percet. Olykor pedig nagy kedvvel olvasok mentálhigiénés szakkönyveket, s nem a szerepek, sokkal inkább a saját jellemem formálása miatt.

Debrecenből indult az országnak

Kulcsár Viktória 1988-ban született Debrecenben. Hajdúböszörményben nőtt fel, ahol több népdaléneklési versenyt is megnyert. A debreceni Ady Endre Gimnáziumban érettségizett, a Budapesti Színművészeti Egyetemen Novák Eszter zenei osztályában végzett, és a Pécsi Nyári Színházban mutatkozott be a baranyai közönségnek, majd hat éven át volt meghatározó tagja a Pécsi Nemzeti Színháznak. Olyan emlékezetes szerepekben láthattuk, mint Constanze az Amadeusból, Maria Reiner apácanövendék A muzsika hangjából, Elektra a Magyar Elektrából, vagy a francia királylány a János vitézből.