A lakodalmakat is farsangkor, a mulatságok időszakában ülték

Vidám bálok, mulatságok, ünnepségek jellemezték elődeink idejében a farsangot, mely a párválasztás időszaka volt, ekkor tartották a legtöbb lakodalmat. Egyrészt, mert az év többi részében számos munka volt, nem volt idejük mulatni, másrészt hűtőszekrény híján az elkészített ételeket a melegebb hónapokban nem igazán tudták volna tartósítani.

Ekkor voltak külföldön a karneválok, de például Mátyás király udvarában, Budán is tartottak karnevált. A budai Vár szökőkútjában is bor folyt ilyenkor.

– Ez az az időszak, amikor minden hétvégén, de gyakran hét közben is többször összejövetelek, táncmulatságok voltak. Falun egy nagyobb háznál, fészernél összejöttek a fiatalok és énekeltek, táncoltak – kezdett bele a hagyományok ismertetésébe Burján István. – Húshagyó kedden volt a farsang utolsó bálja, ez volt a bőgőtemetés, amikor éjfélkor a vidám legények elvették a prímástól a nagybőgőt, fehér lepedővel letakarták és ezzel eltemették a vigasságot, kezdődött a böjt.

Álmenyasszony, álvőlegény és állakodalom is volt

Az összejöveteleket mindig megtűzdelték bizonyos furfangos dolgokkal, beöltözéssel. Volt álmenyasszony, álvőlegény és állakodalom. Farsangkor nem csak a városokban, a főuraknál, a karneválokon, hanem falun is megengedett volt az úgynevezett szerepcsere, identitáscsere. Az, amikor valaki más bőrébe bújtak bele. Eleink a táncnak is nagy szerepet tulajdonítottak, s ebben az időszakban megengedett volt, hogy a lányok illegessék magukat, szabadabbak legyenek.

A párválasztásban a versengés is jellemző volt ekkor, érdekes játékokat is tartottak. A legények kongóztak, a kerek, megfont karikát dobták rá a lányos ház kapujának oszlopára. Akinek sikerült, kivetette hálóját a lányra. Az a lány pedig, aki nem ment férjhez farsangkor, azt a legények alaposan megtréfálták. A szabadszájúságnak nem vetettek gátat ebben az időszakban. Megdobálták hóval, leöntötték vízzel a lányt a fagyos időben.

Fánkot, rétest, kocsonyát ettek ebben az időszakban

A farsang utolsó hetében, torkos csütörtöktől húshagyó keddig főleg nem vetették meg finom falatokat.

– Naponta többször ettek, mindenből sokat. Sülteket, paprikásokat, zsíros ételeket. Azért is tették ezt, mert készültek a böjtre, ez egyben egy áldozat is volt, termékenységvarázslás – fogalmazott az osztályvezető.

A fánk az egyik legjellegzetesebb farsangi édesség, melynek szintén szimbolikája van. Az elkötelezettséget, s a női testet, szexualitást szimbolizálja. Rétest is gyakran készítettek ilyenkor, húzták, nyújtották, hogy ezáltal minél hosszabb, jobb, termékenyebb legyen majd az év. Disznótorokat is tartottak, a kocsonyát szívesen fogyasztották.

A legismertebb baranyai farsangi esemény

Baranyában meghatározó esemény volt már régen is a mohácsi Busójárás. A legények ilyenkor is vetekedtek a leányok kegyeiért. Bekormozták őket, abból lehetett látni, hogy melyik menyecske tetszik a legtöbb legénynek, hogy kin volt a legtöbb koromnyom a nap végére.

Érdekesség, hogy régen a busó nem vehette le a maszkját a közönség előtt. Mert ha levette volna, azzal elszállt volna a busóság mitikus volta.