A pécsi sírkerti séta neves emberek életébe, munkásságába vitt

A tizenkilencedik század végén filoxérajárvány pusztított Pécsen is, kipusztultak a szőlők. A lakosság ekkor kénytelen volt áttérni a sörivásra, ha akartak valami alkoholt fogyasztani. Ebben Scholtzék olyan nagy üzletet láttak, hogy a mai Gyárváros, Mohácsi út területén vásároltak sörfőzdét. Sírboltjukon egy világhírű szobrászművész, Kiss György Madonna a gyermek Jézussal és a rózsafüzért imádkozó lánnyal szobra található.

Kiss György szászvári származású faragómestert Troll Ferenc tiszteletbeli kanonok fedezte fel. A leírások szerint Kiss György kiskorában Szászváron állatokat legeltetett. A rábízott jószág mindig elkóborolt, mivel a kisfiú egyfolytában faragott. Egyszer híre ment, hogy a településükön áthalad Troll kanonok, ekkor Kiss György úgy döntött, faragványaival kidíszíti a házukat. A kanonoknak annyira megtetszettek az alkotások, hogy magára vállalta a fiú tanítását. Münchenben és Bécsben tanult, a világhírnevet Rómában Az apagyilkos szobor megalkotásával érte el.

Aki bevezette az oktatásba a tanulmányi kirándulást

A következő sírhely, amit megtekintettek a látogatók, Dischka Győzőé volt. „Ki is volt ő?” – tette fel a kérdést a sírkerti séta alkalmával Pappné Juhász Zita túravezető. Sokan mivel a Dischka Győző utcában van a klinika, úgy gondolták, fogász vagy nőgyógyász lehetett, de tévedtek. Dischka Győző a pécsi reáliskola, a mai Széchenyi-gimnázium legendás tanára volt. A budapesti műegyetemen matematika-fizika szakon végzett, de hallgatott növénytant, ásványtant, vegytant is. Ő vezette be az oktatásba a tanulmányi sétát, tanulmányi kirándulásokat.

– Órái kedélyes hangvételűek voltak, nyugodtság jellemezte. Soha nem ment tovább a tananyagban, míg mindenki meg nem értette. Első dolga volt, mikor kinevezték igazgatónak, hogy a tantestületben a visszásságokat rendezze – emelte ki a túravezető.

A pécsváradi tó viseli a nevét

A díszsírhelyek között egy nagyon leromlott állapotút is láttunk, mint megtudtuk, a Nemzeti Örökség Intézet gondozásában áll. A sírhelyben Dombay János amatőr régész nyugszik, akiről a Dombay-tavat is elnevezték. Hétgyermekes család legkisebb gyermeke volt, akit papi hivatásra szánták. Utolsó évben kilépett a líceumból és polgári szakmát választott magának. Zircen ismerkedett meg feleségével, majd Bonyhádra, Pécsváradra került hivatalnoknak.

Ahogy Pécsvárad felé utazott a vonaton, kinézett az ablakon, azt mondta, olyan szép a táj, hogy itt biztosan élt az ősember. Rögeszméjévé várt a régészet, munka után járta a földeket, nézte, miket fordít ki az ekevas. Később napszámost fogadott, illetve felesége segítette az ásatásoknál. Amikor az ásatásokból származó leletek elborították a lakását, megkapta a pécsváradi vár egyik szobáját, hogy ott tárolhatja azokat. Pécsett, amikor a régészeti múzeum elődje megalakult, az ő leletei képezték a kiállítás alapját. Meghívták a múzeum élére, viszont nem volt megfelelő végzettsége, hogy igazgató legyen. Megoldást akkor is találtak, külön engedéllyel betölthette ezt a posztot. Élete végén kitanulta az ötvösmesterséget, cigarettatartókat, névjegykártyákat, kelyheket készített.