Nagyobb pusztítást is végzett volna a vihar

Hatalmas károkat okozott pénteken az Ormánságban a jégeső, a dió nagyságú jég több száz ház tetejét tette teljesen tönkre. Többekben megfogalmazódott, hogy vajon a jégkármérséklő rendszer miért nem tudta megakadályozni a hatalmas jégszemeket. A válasz elég összetett.

A rendszer működéséről többször lapunkban is írtunk: az Országos Meteorológiai Szolgálat riasztása alapján kapcsolnak be az automata generátorok, illetve indítják be a manuálisakat a kezelők. A talajgenerátorokból acetonos ezüst-jodid-tartalmú hatóanyagot juttatnak a levegőbe, amely aztán mesterséges jégmagként szolgál a viharfelhőben, és ott porlasztja szét a jégszemcséket.

– Nagyon fontos tisztázni, hogy jégkármérséklő rendszerről van szó, nem pedig jégelhárítóról. Ez nem olyan, mint egy úthálózat, ahol az autók az úton haladnak. A kialakuló vihar bármerre eltolódhat, megállhat, kiszámíthatatlan a mozgása – mondta Rittlinger József, a NAK megyei elnöke. Hozzátette, tematikailag kiszámolták a telepítéskor, hogy hány ilyen generátor kell.

Ha az OMSZ pontos adatokat tud szolgáltatni a jégelhárító rendszernek, akkor lehet megkezdeni a védekezést, a kis területen kialakuló szupercellákkal azonban a rendszer nem tud mit kezdeni, hiszen egy szupercella kialakulhat fél órán belül is, amit az OMSZ nem is lát, nem is tud senki, hogy mikor, hol fog lecsapni, ráadásul ennyi idő alatt nem is lehet kellő mennyiségű hatóanyagot a levegőbe juttatni.

A hatékonysága számokban mérhető

Egyelőre nem áll rendelkezésre olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető a jégeső. A határon túlról érkező, jéggel teli zivatarfelhők ellen nem lehet védekezni, ahogy a szupercellák ellen sem, ezek ugyanis több mint 10 kilométeres magasság fölé tornyosulnak, és folyamatos bennük a jégképződés. A talajgenerátoros rendszer jelenleg a legmodernebb és leghatékonyabb módszer a lehulló jégszemek méretének csökkentésére. A hatékonysága számokban is mérhető, hiszen míg 2015–2017 között – a rendszer indulása előtt – 84 százalék volt a jégkár aránya a zivatarkárokon belül, a védekezéssel érintett 2018–2020 közötti időszakban csupán 47 százalék.

A régiónkban évtizedek óta működik

Mint azt Rittlinger József elmondta, a rendszert először Baranya, Somogy és Tolna megyében működtették, majd a több évtizedes tapasztalatokat felhasználva és arra alapozva terjesztette ki a rendszert országos szinten a NAK. Baranya megyében egyébként 41 manuális és 2 automata egység található, a rendszer ezúttal is működött, így el lehet képzelni, hogy a pénteki dió nagyságú jegek sokkal nagyobb darabokban zúdultak volna Sellyére és a környező településekre. A múlt pénteki Kelet-Közép-Európában kifejlődő zivatarlánc határainkon túl hatalmas, a magyarországinál jóval nagyobb károkat okozott, Csehországban halálos áldozatai is voltak a viharnak.