Bevették a belvárost

2021.10.20. 14:00

Több ezer aranysakál tanyázik Baranyában is

Tudják milyen, ha tényleg egy sakál üvölt? A Mecsek erdeiben – különösen holdvilágos éjjeleken – bárki meghallgathatja. A nádi farkasok (mert így is hívják az aranysakált) egy-egy példányával pedig akár baranyai települések belvárosában is összefuthatunk – írja a Pécsi Újság.hu.

Máté Balázs (forrás: Pécsi Újság.hu)

Bár az aranysakál könnyen összetéveszthető a rókával, ezért elképzelhető, hogy nem minden megfigyelés alapul valós tényeken, de gyakran érkeznek beszámolók arról, hogy itt-ott, például a pécsi vasútállomás környékén nádi farkast láttak – arra is volt példa, hogy szemtanúk szerint a Széchenyi téren korzózott egy példány.

Persze nemcsak Pécsett esik ez meg, Komlón és másutt is ugyancsak figyeltek már meg aranysakálokat a belvárosban.

Baranya a sakálok bázisa: bár évente rendre több száz példány kerül terítékre, a vadászatra jogosultak becslése alapján mégis egyre több, jelenleg legalább háromezer egyed lakja a megyét. A városokba a hulladéktároló-konténerek, azaz a könnyű préda, az élelem csalogatja be őket is.

Az Arany János Toldijában is megénekelt, rejtőzködő életmódot élő nádi farkast ettől függetlenül hallani egyszerűbb, mint megfigyelni. A Mecsek erdeiben, de még a város pereméről is gyakran hallani lehet őket, különösen holdvilágos éjjeleken.

Rövid, vonyító és ugató hangokat adnak, ilyenkor a párjukat vagy a falkát hívják, a zsákmány megszerzését jelezve. „Ordít, mint a fába szorult féreg” – a szólás a csapdába esett aranysakálra utal. Egyik népi neve ugyanis a toportyánféreg, míg a fa az állat számára készült csapdát jelenti.

A nádi farkasok jellemzően rágcsálókon, egereken, pockokon, kisebb madarakon, puhatestűeken élnek, mindazonáltal a vadakat sem vetik meg. Akár falkába verődve is vadászhatnak, fiatal vagy sérült őzeket, vaddisznókat ejthetnek el, kifejlett, egészséges nagyvadakat viszont aligha.

A szakértők szerint az viszont minden bizonnyal csak legenda, hogy a baromfiudvarokat is fosztogatnák, mivel nagyon tartanak az embertől – bár ennek ellentmond, hogy egyre többször merészkednek be a városokba.

Az aranysakál 45–50 centiméteres marmagasságú, súlya 7–12 kilogramm. (A róka marmagassága körülbelül 40 centiméter, tömege 7 kilogramm.) Színezete nagyon változatos, általában szürkés, barnás, vöröses, de akár fekete is lehet. Igen könnyen összetéveszthető a rókával, legkönnyebben a füle és a farka alapján különböztethetők meg: a róka farka hosszabb, füle külső felülete fekete, az aranysakálé viszont vörös.

Ezek is érdekelhetik