Koronavírus

2021.11.28. 20:00

Pontosan tudják, milyen védettséggel rendelkezünk

A Covid–19 megjelenésétől kezdve vizsgálja Dr. Hegyi Péternek, a PTE Transzlációs Medicina Intézet vezetőjének irányításával egy munkacsoport az országban a fertőzöttek és különböző mértékben oltottak ellenálló képességét a vírussal szemben. Laborvizsgálatokat végeznek és közel 4000 embert ellenőriznek. Az első átfogó következtetéseket a napokban hozzák nyilvánosságra.

Mészáros B. Endre

– Miként és miért született ez a munkacsoport?

– Amikor kitört a járvány, a Transzlációs Medicina Alapítvány azonnal létrehozta a KETLAK (Koronavírus Elleni Transzlációs Lakossági Akció és Kutatás) munkacsoportot azzal a céllal, hogy az eredményeik közvetlenül visszafordíthatók legyenek a lakosság és a döntéshozók javára. Az első hullám idején részt vettünk a kormány járványügyi tanácsadó testületében, és tanácsokat adtunk a védekezéshez. Emellett elindítottuk az idősebb korosztálynak a Proaktív Lakossági Oktató Programot, hogy még a vakcinák megjelenése előtt segítsük az immunrendszerük megerősítését. Most pedig a harmadik fázisnál tartunk, olyan kutatásokat végzünk, melyek segítenek eligazodni a vakcinák között. Ezért rendszeresen monitorozzuk az ellenanyagszintet fertőzésen átesettek és különböző mértékben oltottak körében.

Dr. Hegyi Péter

– Mióta tart és mennyien érintettek az antitestek vizsgálatában?

– A fertőzésen átesettek három havonkénti vizsgálatával kezdődött, aztán a különböző vakcinák bevezetésével az oltottakat is bevontuk, s mindenkit 3, 6, 12, 24 havonta ellenőrzünk. Vérvételekkel 1500 fertőzésen átesett beteget monitorozunk, s kétezer oltott állapotát követjük nyomon. Eközben nézzük az ellenanyagszintek változását.

– Hol tart most az ellenőrzés?

– Túl vagyunk a 12. havi vérvételeken, és a 3–6 havi mintákból már konkrét elemzések is készültek. Pontosan igazolni tudjuk, hogy a Covid fertőzés jelentős ellenanyagszint-növekedést okoz, ami egyben fokozza a szervezet védelmi képességét. Továbbá, hogy ez a szint fokozatosan csökken, bár nem jelentős mértékben. Szóval a fertőzésen átesettek nem számolhatnak örökös védelemmel a vírussal szemben. Az is jól látszik, hogy az oltásismétlés nagyságrenddel növeli a védelmet. Ebből pedig az is következik, hogy annak is célszerű oltást kapni, aki már átesett a fertőzésen.

– Mit jelent az, hogy jelentősen nő az ellenanyagszint?

– Az első mérések többszörös, 5–10-szeres értékét. Ami pedig az oltásokat illeti, az antitestszámok azt is visszaigazolják, hogy az mRNS típusú oltások (Pfizer, Moderna) adják egyértelműen a legmagasabb, 90 százalékos védelmet. A vektoralapú oltások (AstraZeneca, Szputnyik V) valamivel gyengébbet, az elölt, vagy legyengített vírusbevitelűek (Sinopharm) pedig ennél is kisebbet – a kínai például 70 százalékost, de kezdetben ez az alacsonyabb védettség is sokaknak segített. Ráadásul a harmadik típusú oltás felvételével jól kompenzálható ez a különbség.

– Jelentősen szórnak pár tíztől tízezerig az antitestszámok. Létezik itt megengedett érték?

– Egy U/ml fölött már van védettség. Az 1–30 közötti az alacsony szint, a 400–500-as érték jónak számít, míg az mRNS típusú oltásnál többnyire több ezres az antitestszám. S itt jegyezném meg, ez a szám a harmadik oltással akár megtízszereződhet. Az is igazolható, hogy fertőzés, oltás után három hónappal kb. 10–20 százalékkal csökken a szint. A 12 hónapos adatokat elemezve pedig kiderül, hogy egy év után sem tűnik el a védelem a szervezetből.

– Mekkora és kikből áll a munkacsoport?

– Legalább hatvanfős, és a szakterület összes képviselője megtalálható benne: intenzív terápiás orvos, immunológus, infektológus, klinikus, magatartástudományi kutató, szociológus, epidemiológus, virológus, stb.

– Merre halad a kutatás?

– Most következnek az átfogó adatanalízisek. Nyilvánvaló, hogy a teljes lakosság ellen­anyagszintjét folyamatosan mérni nem lehet, de így is hatalmas az adatállomány, amiből dolgozhatunk. Keressük azokat a paramétereket, (kor, betegségek, elhízás, stb., összesen nyolcszáz ilyen faktort vizsgálunk) melyek egyes csoportokat jellemeznek a védelem szempontjából.

– Meddig tart az ellenőrzés, és mikor várhatóak az eredmények?

– Az első ismertetőt két héten belül publikáljuk, s innentől kezdve folyamatosan hozunk nyilvánosságra új megállapításokat. A mérés és az elemzés pedig folyamatosan zajlik tovább.

– Mit tart a csoport legnagyobb eredményének?

– Mindhárom munkafázisban fontos segítséget nyújtottunk. Az első hullám adatanalízisei a regionalitásban hoztak lényeges információkat, s ennek alapján dőlt el az is, hogy az iskolák mikor nyissanak ki. Munkánkkal jelentősen hozzájárultunk, hogy nálunk nem alakult ki olyan helyzet, mint Bergamóban vagy New Yorkban. S legalább ilyen hasznos volt második ütemben annak a modellnek a kidolgozása is, mely megmutatja, miként lehet a lakosság immunrendszerét spontán javítani, az étkezés, mozgás, stresszoldás szempontjait is mérlegelve. Most pedig az oltásütemezésben igyekszünk hatékony tanácsokat adni.

Ezek is érdekelhetik