Mire kellett Pécs városának a 350 milliós kölcsön?

Arról írt 1923 március végén a Dunántúl című lap, hogy Pécs város hatósága még 1922 év nyarán lépéseket tett a pénzügyminiszternél és a pénzintézeti központnál egy 350 millió koronás kölcsön érdekében. Mindkét helyről az az udvariasan elutasító válasz érkezett, hogy a mostani (1923-ban) nehéz pénzügyi viszonyok mellett ilyen nagy összegű kölcsönt nem folyósíthatnak. A város hatósága így súlyos helyzetbe került, mert a kölcsön a legégetőbb beruházásokhoz kellett volna. Ezek közül is legsürgősebb az aszfaltburkolat helyreállítása lett volna.

A lap azt írta, hogy minden késedelmeskedés csak újabb költséget s nagyobb hiteligényt jelent. Belátta ezt a pénzügyi központ is, amely az aszfaltmunkákra, a pécsi pénzintézetek útján ki is utalt 40 milliót.

És mire kellett volna még pénz?

• Balokányi uszoda és népfürdő (32 millió): Újraépítésére, az összes kabinok, fürdőmedencék újraépítése, a téli medencék, tusok és ezek megfelelő berendezéseire, valamint a környező park felújítására.
• A légszeszgyár megváltására 26 millió.
• Az erdei műúthálózat kiépítésére 30 millió.
• A városi erdőgazdaság részére központi fuvartelep, faraktár, fűrésztelep és erdőőri lakásokra 50 millió.