Alig van közmunkás, már egyre nagyobb kihívás a fűnyírás

Az idei évben tovább csökkent a közmunkások száma a kistelepüléseken, melynek a faluvezetők egyrészt örülnek, hiszen ez azt jelenti (vagy jelentheti), hogy a kilépők találnak állást az elsődleges munkaerőpiacon, másrészt viszont egyre nagyobb kihívást jelent a településeken belül a zöldterületek karbantartása. Sok helyen már nem akadály a megfelelő fűnyíró eszköz sem, hiszen a Magyar Falu Program keretében sok mindent be tudtak szerezni az önkormányzatok, de jellemzően fizikai erőt (vagy megfelelő jogosítványt) igényelnek a munkák. Van, ahol már nincs is férfi dolgozó, a nők pedig nem tudják elvégezni a munkát, szóval mindenképpen megoldásra vár a probléma.

Több községben évek óta vállalkozóval kell a füvet nyíratni, aki alkalmanként akár 100–200 ezer forintot is elkér a munkáért, főleg, ha nagy a rendezésre váró külterület is. Gyakori, hogy maga a polgármester nyírja a füvet, illetve ő végzi el a munka dandárját, hogy a munkásainak már csak a nehezebben hozzáférhető helyeken kelljen dolgozni. Kiskassán például sok éve a képviselők felosztották a falut körzetekre, és mindenki a rá bízott területet rendezi. Márokon ugyanakkor már több mint tíz éve társadalmi munkára hívják a lakosságot, akik főként a rendezvények, ünnepek előtt teszik rendbe a települést.
Krizics Zsanett, Márok polgármestere elmondta, amikor még sok közmunkás volt, akkor volt arra kapacitás, hogy a dolgozók az ingatlanok előtt is lenyírták a füvet, mára azonban csak páran maradtak, ráadásul főként nők, úgyhogy az aktív önkéntesek segítségére támaszkodnak. A házak előtt pedig ki-ki maga, tehát a lakók rendezik a területet. A társadalmi munkára jelentkező tucatnyi önkéntes nagy segítség a falunak.

Molványban két közmunkás maradt, így a fűnyírást már nehezen oldja meg az önkormányzat, tavaly és valószínűleg idén is kell segítséget kérni a falu lakosaitól.
A legtöbb településen a közösségi összefogásban, illetve az önkéntességben látják a megoldást, hiszen ezt a telet – fűtési szezont – a rezsiárak megemelkedése miatt épphogy „túlélték” az önkormányzatok, tehát nincs tartalékforrás a fűnyírás kifizetésére, vagy ha van is, azt inkább más, maradandó beruházásokra fordítanák a faluvezetők. Hogy mennyit vesz ki a „büdzséből”, ha vállalkozóval végeztetik el a munkát, az természetesen a falu, illetve a lenyírandó területek nagyságától függ, de árulkodó jel a magas árakra, hogy van, ahol jobban megéri alkalmazni egy embert erre a feladatra minimálbérért, vagy szakmunkás végzettséggel garantált bérminimumért. S mint tudjuk, a foglalkoztatás költségei sem mondhatók alacsonynak.