Lakásokat adhatnak el a vesztegetési botrány árnyékában

A kampányban szocialista körök által is pénzügyileg támogatott Péterffy Attila polgármesterré választása után szépen lépdelt felfelé a pénzügyi lépcsőn Nyőgéri Lajos, aki végül MSZP-s alpolgármesterként ülhetett Péterffy mellé. Nyőgéri így Péterffyvel együtt hozhatott meg súlyos döntéseket, a hozzá tartozó szociális területen folyamatossá váltak a botrányok és tavaly ősszel derült ki, hogy a nehéz sorsúaknak történő lakáskiutálások körüli súlyos visszaélések gyanúja miatt nyomozást indított a Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség a pécsi városházán. 

Százezreket is elkérhettek az ügyintézők 

A feltételezések szerint több százezer forintot kérhettek valakik azért, hogy bizonyos személyek lakást kaphassanak. A katonai ügyész által vezetett nyomozás során két személyről kért adatokat a hatóság Péterffy közlése alapján: az egyik a Pécsi Ellátó Központ volt munkatársa, a másik pedig a polgármesteri hivatalban Nyőgéri Lajos bizalmasa volt. 

Ilyen előzmények között nem lehet véletlen az, hogy a lakásrendelet tárgyalása mellett szintén uborkaszezonra időzítettek több önkormányzati bérlemény eladásának előkészítését is. 

Áprilisban elkészültek a dokumentumok 

Nyőgéri előterjesztésében a városvezetők arra hivatkoznak, hogy ezek az ingatlanok rossz állapotban vannak, felújításuk, újjáépítésük jelentős költségekbe kerülne. A Pécsi Ellátó Központ részéről olyan dokumentumokat is csatoltak, amelyek még április elején készültek, tehát több mint négy hónapot vártak azzal, hogy az eladást elindítsák. A csomagban kilenc ingatlan szerepel, és öttel kapcsolatban fogalmaznak úgy, hogy bontandó épületekről van szó. 

Ezek között van Edison, Gomba, Hengermalom és Bányavasút utcai ingatlan, valamint egy Szigeti úti sorház is. Az utóbbi olyan helyen van, ahol az elmúlt években megindult ingatlanfejlesztések nyomán számtalan új társasház épült, jellemzően kiszolgálva a vagyonosabb külföldi egyetemi hallgatók lakhatási igényeit. 

Az önkormányzati előterjesztésben további négy ingatlannál (Zsolnay Vilmos úti lakásoknál, Ferencesek utcai minigarzonnál és egy Mária utcai háznál) nem bontást javasolnak, hanem azt közlik, hogy rossz műszaki állapotban vannak és azokat gazdaságosan nem lehet felújítani. 

Másnak megéri az épület felújítása? 

A Mária utca 27. szám alatti ház kapcsán azonban érdekesség, hogy egy igen hosszú és június végén kelt levélben taglalják, hogy miért nem éri meg felújítani a városnak a műemléki védelem alatt álló patinás házat. Egy megnevezett „környékbeli lakosra” hivatkozva azt közlik a Pécsi Ellátó Központ részéről a polgármesteri hivatal lakásgazdálkodási csoportjának vezetőjével, hogy a lakos szerint az épület tetőszerkezete veszélyes az autókra, a járókelőkre és az elhagyatott épületben rágcsálók jelentek meg. 

Ezek után azt taglalja a Pécsi Ellátó Központ, hogy az épület teljes felújítást igényel, már statikailag is meg kellett támasztani, de jelen helyzetben továbbra is jó karbantartási kötelezettségük van. Szerintük a felújítás költsége akár százmilliós is lehet, ami nagyon sokára, vagy soha nem térülne meg a bérleti díjakból. Megjegyzik viszont, hogy olyan helyen van, ahol sikeresen lehetne értékesíteni. 

Épp az ellenkezőjét ígérte a Péterffy–Nyőgéri páros 

Péterffy Attila egyébként Nyőgérivel az oldalán a kampányban még azt mondta, hogy „a szociális célokat szolgáló lakások számának növelése érdekében haladéktalanul megkezdjük az üresen álló, elhagyott, kihasználatlan lakások tulajdonosainak felkutatását és az ingatlanok felmérését. Ezek az ingatlanok kihasználatlanságuk és le­lakott, használaton kívüli állapotuk miatt nyomottabb áron megvásárolhatók, majd beépíthetők az önkormányzat erőforrásai közé, hogy felújításukkal bővüljön a kiadható bérlakások száma”. A fentiekből éppen az ellenkező törekvés látszik: a város nemhogy vásárolna, hanem inkább eladja az ingatlanait vélhetően „nyomottabb áron”. Ezek fényében kérdés, hogy Péterffy ígéretei 2024-es MSZP-s polgármesterjelöltként mennyire lesznek komolyan vehetőek.