A föld alatti munka szépségeire és áldozataira emlékeznek a mecseki bányák egykori dolgozói - galéria

A mecseki mélyművelésű bányászat gyakorlatilag több mint húsz esztendeje megszűnt, a föld alatt dolgozók döntő többsége ma már nyugdíjas, de évről évre összegyűlnek az egykori vájvégieg Szent Borbála napján megkoszorúzni a bányászok, kohászok, tüzérek, építészek, tűzszerészek, ágyú- és harangöntők védőszentjének állított szobrot Pécsett a Budai Vámnál (a szobor Trischler Ferenc alkotása, és 2006. december 3-án avatták fel).

Mészáros B. Endre

A Bányászok Érdekvédelmi Kulturális Egyesülete által szervezett Szent Borbála-napi koszorúzási ünnepség ezúttal december 3-án 13 órakor lesz az alábbi forgatókönyv szerint: elhangzik a Himnusz, Bartalovics Zoltán Hagyaték című saját versét mondja el, köszöntőt mond Péterffy Attila, Pécs polgármestere és dr. Hoppál Péter miniszteri biztos, országgyűlési képviselő. A koszorúzást díszlövés és a bányászhimnusz követi, az ünnepséget követően pedig fogadást rendeznek katonai hagyományok szerint a Dobó István utca 86–90. számú épületben. De miért is fontos a Szent Borbála-nap a bányászoknak, hiszen több mint fél évszázada szeptember első vasárnapja Magyarországon a bányásznap?

Megkoszorúzták a Szent Borbála-szobrot

Fotók: L.L.

Nos, mielőtt hazánkban a XVIII. században megkezdődött volna a bányászkodás, a világon már mindenütt Szent Borbála napján ünnepelték a bányászokat. A legenda szerint Borbála a III. században élt, és amikor még bűnnek számított, titokban kereszténnyé lett. Amikor apja megtudta, meg akarta ölni, de csoda folytán sikerült elmenekülnie. Ám elfogták, megkínozták, s mindig hű maradt hitéhez. Közben a környezetében újabb és újabb csodák történtek, például éjszaka fénnyel telt meg a sötét börtön, sebei minden reggelre begyógyultak. Végül apja fejezte le, ám hazafelé tartva villám sújtotta halálra. Mivel pedig Szent Borbála legendája a villámláshoz kapcsolható, kultusza olyan szakmákkal forrott össze, amelyek a robbanással, tűzzel ténykednek.

Magyarországon ugyanakkor 1951-től van hivatalosan egységesen szeptember első vasárnapján bányásznap, mellyel az 1919. szeptember 6-án Tatabányán eldördült csendőrsortűz 11 bányász áldozatára emlékeznek.