Csodaszer a torokfájós időszakban vagy túlhasznált terápia?

Rengetegen váltanak ki valamilyen antibiotikumot a téli időszakban bakteriális felső légúti fertőzés kezelésére, sokan azonban, vélt vagy valós aggályok miatt, inkább elkerülnék őket, ha lehet. Mire is jó az antibiotikum, mikor és miért szükséges szednünk, és kell-e tartanunk az antibiotikum-rezisztenciától? Dr. Horváth Ádámmal, a PTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerhatástani Tanszékének központi gyakornokával, gyógyszerésszel beszélgettünk, hogy megértsük az antibiotikum működését, valódi természetét, hasznát és veszélyeit - derül ki az egyetem közleményéből.

Az antibiotikumok olyan természetes, vagy kémiai úton előállított vegyületek, amelyek speciális baktériumellenes hatással rendelkeznek. Ezen tulajdonságuknál fogva képesek felvenni a harcot a különböző betegségeket okozó baktériumokkal szemben. „Megzavarják a baktériumok étéletfolyamatait, ezáltal pedig lelassítják a szaporodásukat vagy akár meg is ölik azokat. Előbbit bakteriosztatikus hatásnak, utóbbit pedig baktericid hatásnak hívjuk” – mondta el dr. Horváth Ádám.

Az antibakteriális gyógyszerekkel a bakteriális fertőzések gyorsabb leküzdését tudjuk elérni, illetve bizonyos esetekben súlyosabb, akár az életet veszélyeztető fertőzések kialakulását tudjuk megakadályozni. Nem véletlenül vonatkoznak minden esetben szigorú szakmai szabályok az alkalmazásukat illetően, így megőrizhető a hatékonyságuk és a biztonságosságuk.

Mikor szükséges az antibiotikumos kezelés? Aggódjunk-e a gyakori alkalmazása miatt?

Fontos leszögezni, hogy az antibiotikumok csak a bakteriális fertőzések kezelésére alkalmasak, így vírusos megfertőződés esetén nem hatásosak. Az őszi-téli időszakban a felső légúti megfázásos tünetek hátterében gyakran áll vírusos fertőzés, amelyre nincs értelme antibiotikumot használni. Amennyiben bakteriális fertőzéssel küzdünk, és antibiotikumot ír az orvos, mindenképp tartsuk be az adagolást és az egyéb, a helyes szedéshez kapcsolódó utasításokat.

Az antibiotikumok alkalmazásának két gyakori formája van

1. Empirikus terápia: a betegnél jól azonosítható tünetek jelentkeznek, azonban a fertőzést kiváltó baktérium nem azonosított, így egy ún. széles spektrumú antibiotikumot rendel a kezelőorvos. Ezt a terápiás módszert legfőbbképp tüdő- illetve torokgyulladásnál alkalmazzák.

2. Célzott terápia: Ebben az esetében szűkebb spektrumú antibiotikum rendelése mellett dönt az orvos a betegséget kiváltó fertőző ágens pontos ismerete esetén. A sokak által ismert MRSA (methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus), mint tipikus kórházi fertőzést okozó baktérium ellen például ezt a metódust használják.

Antibiotikum-rezisztencia: a baktériumok alkalmazkodhatnak, a betegek nem

Néhány antibiotikummal szemben egyes baktériumok természetes ellenállóképességet, azaz rezisztenciát mutatnak. Dr. Horváth Ádám szerint a folyamat hátterében az állhat, hogy az antibiotikum nem jut be megfelelően a baktériumsejtbe, vagy például a baktériumok elbontják a gyógyszer hatóanyagait.

A rezisztenciák kialakulásához több tényező is hozzájárulhat, amelyek közül a legfontosabb az a helytelen terápiás használat. Vírusos eredetű fertőzések esetében az antibiotikumok alkalmazásának nincs terápiás haszna. Ennek egyik legjobb példája az influenza, amelyet a különböző influenzavírusok okoznak, így ezek ellen felesleges és hasztalan antibiotikumot bevetni.

Rezisztencia alakulhat ki helytelen gyógyszerszedés esetén is. A baktériumok kórokozókként gyulladásos reakciókat indítanak el a szervezetben, az antibiotikumok, mivel segítik legyőzni a baktériumokat, így csökkentik a gyulladást is, ezért vannak olyanok, akik amint jobban érzik magukat (pl. csökken a láz, fájdalom), abbahagyják a szedést.

„Fontos hangsúlyozni azonban, hogy a gyulladás egy nem specifikus válaszreakció a szervezetünket érő károsító hatásokkal szemben, így annak csillapítására nem minden esetben van szükség antibiotikumra” – magyarázza a PTE GYTK rezidens gyógyszerésze.

A probiotikumok kéz a kézben járnak az antibiotikumokkal

Az antibiotikumok alkalmazásának egyik jellegzetes mellékhatása lehet a normál bélflóra károsodása, amely hasmenésként jelentkezik a betegeknél. Ennek megelőzésére érdemes vásárolni a gyógyszertárban különböző készítményeket, amelyek lehetnek prebiotikumok, probiotikumok és a kettőt egyszerre tartalmazó szimbiotikumok is.

Leggyakrabban a probiotikummal találkozhatunk, amelyek gyakran tartalmaznak különböző a normál bélflórát is alkotó baktériumokat. A prebiotikumok olyan anyagok, amelyek segítik a probiotikumok megtapadását és szaporodását a bélrendszerben. Ezek együttes alkalmazása segíthet megelőzni a kellemetlen tüneteket, illetve bizonyos esetekben akár egy súlyosabb gyomor-bélrendszert érintő fertőzést. A gyógyszertárakban számtalan készítmény érhető el különböző termékkategóriában, így amennyiben a beteg bizonytalan egy-egy készítménnyel kapcsolatban, érdemes kikérnie a gyógyszerész tanácsát.