Új utakon az Ifjúsági Lelki Elsősegély

2024.02.01. 11:30

Nem attól lesz valaki erős, hogy egyedül próbálja megoldani a problémáit

Tavaly ünnepelte 15 éves jubileumát az Ifjúsági Lelki Elsősegély pécsi tagszolgálata. Idén újítást vezet be a szolgálat, a telefonos megkereséseken túl e-mailben is fordulhatnak hozzájuk azok, akiknek lelki támogatásra van szükségük. Székely Zsuzsanna alapító-szakmai vezetőt kérdeztük az új lehetőségről, valamint az elmúlt év tapasztalatairól.

Mohay Réka

Fotó: fizkes

– Mikortól lesz elérhető az új szolgáltatás?

– Február 5-től vezeti be a Lélektér Ifjúságsegítő Alapítvány az e-mailes lelkisegély szolgáltatást. Ennek oka, hogy a mostani generáció egyre inkább idegenkedik a telefonbeszélgetéstől, egymás között is inkább írásban kommunikálnak. Gondolkodtunk a chat-en is, de az e-mailes segítségnyújtást hatékonyabbnak gondoljuk, hiszen a segítségkérő már azzal előrébb juthat, ha összefüggéseiben leírja az élethelyzetét, problémáját, érzéseit. A telefonhoz hasonlóan itt is az elsősegély jelleg a hangsúlyos, azaz egy, maximum két levélváltást tervezünk, nem hosszú folyamatot. A levelekre az alapítvány képzett önkéntes segítői válaszolnak 72 órán belül. Az e-mailes lelkisegélyt főként a 40 év alatti korosztálynak szánjuk, de természetesen idősebb segítségkérőknek is válaszolunk. Hétfőtől péntekig 17-21 óra között továbbra is elérhető a 13700 telefonszámon az Ifjúsági Lelki Elsősegély.

– Mely címen tudnak e-mailes segítséget kérni önöktől?

– E-maileket a [email protected] címre várunk a levélíró nemének és életkorának megadásával, természetesen itt is élhet a névtelenség lehetőségével, ha az e-mail címből nem derül ki a személyazonossága. Létrehoztunk egy űrlapot is, aminek kitöltésével még egyszerűbb elküldeni a problémát számunkra, a mellékelt QR-kóddal vagy erre a linkre kattintva:

 

– Hogyan alakult a tavalyi évben a megkeresések száma?

– Nyáron ez mindig kevesebb, de szeptemberben beindulnak a hívások, és viszonylag sok telefonálónk van. Nem mondom, hogy teljes kapacitással működünk, de azért van dolga az önkéntes segítőknek. Sajnos még mindig kevesen tudnak arról, hogy a 13700 hívószámon ingyenes lelki segítség kérhető 17-21 óra között.

– Mely korosztály fordult leghangsúlyosabban a lelkisegélyhez?

– A hívóink kétharmada 15-30 év közötti. Ennél fiatalabb telefonáló nagyon ritkán van, mert kevésbé használják beszélgetésre a telefont. Természetesen az idősebb segítségkérőkkel is foglalkozunk, hiszen a segítségnyújtás a fontos, nem az életkor.

– Melyek a legfőbb problémák, amelyekkel megkeresik önöket?

– Egy részük „örökzöld”: családi gondok, párkapcsolati nehézségek, iskola-munka problémák. Sajnos még mindig érzékelhető a pandémia hatása, sokan vannak, akik nem tudtak visszaállni a normál kerékvágásba, magányosak, elszigeteltek, nem sikerült visszailleszkedni a munka világába. A gazdasági bizonytalanságok is megjelennek a hívásokban az egyének, családok szintjén, és az anonimitás miatt előjönnek olyan problémák is, amelyek négyszemközt nehezebb felvállalni, például a bántalmazás, függőség kérdése. Sajnos egyre gyakoribbak a pszichés betegségek, pánikrohamokról, a depresszió tüneteiről számol be egyre több hívónk.

– Milyen társadalmi konklúzió vonható le ezek alapján?

– A bizonytalan társadalmi helyzet mindenkire hatással van, gondolok itt a közelben lévő háborúkra, gazdasági problémákra. Az információdömping, amelyben élünk, és amibe a mostani tizenévesek belenőttek, nagy kihívás elé állít mindenkit, hiszen soha nem tapasztalt impulzusáradat ér bennünket, aminek feldolgozására az idegrendszerünk, a lelkünk nincs felkészülve. Főleg a fiataloknál okoz gondot, hogy a digitális eszközök elnyomják a személyes kapcsolatokat. Erre van egy konkrét példám is.

– Mégpedig?

– Én főállásban iskolai szociális segítőként dolgozom. Ha szünetben benézek egy osztályba, nagyjából csend van, és a többség a telefonját nézi. Jó esetben csetelnek valakivel, de sokszor kommunikáció sincs, csak rövid videókat néznek idegenekről. Alig van közösségi élet. Amikor én voltam középiskolás húsz éve, szünetekben kártyáztunk, házit másoltunk, a hétvégi buliról beszéltünk. Akinek a szomszéd osztályban volt a párja vagy a barátai, az kiment a folyosóra ölelkezni, bandázni vagy éppen csoportosan rohantunk a büfébe hangoskodva. Persze akkor is voltak introvertáltak, akik olvastak, vagy az ablakon bámultak ki, de most a szünetekben a telefoné a főszerep.

– Megfogalmazható általános tanács az olyanok számára, akik lelki, mentális problémákkal küzdenek? 

– Nagyon fontos, hogy nem attól lesz valaki erős, hogy egyedül próbálja megoldani a problémáit. Az erő abban rejlik, hogy felismerjük, ha valami lelki gondunk van, és teszünk magunkért azzal, hogy merünk segítséget kérni. Az öngondoskodás, az önmagunk jól-létéért való felelősségvállalás már kamaszkortól fontos. Sokszor az is elég, ha egy bizalmas családtaggal vagy baráttal átbeszéljük a gondjainkat, vagy felhívjuk a lelkisegély szolgálatot. De nem ciki szakemberhez sem fordulni, korlátozott számban, de azért vannak ingyenesen elérhető segítő szolgáltatások. Az iskolásoknak a védőnő, az iskolai szociális segítő, az iskolapszichológus, a nevelési tanácsadók, családi gondok esetén a családsegítő szolgálat, és gyerekeknek is és felnőtteknek is van pszichiátriai járóbetegellátás. Ha valaki anyagilag megengedheti magának, akkor magánpraxisban is felkereshet szakembert, legyen szó művészetterapeutáról, coachról, pszichológusról vagy pszichiáterről. 

– Idén is folytatódnak a Lélektér estek. Mire lehet itt számítani?

– Iskolaidőben minden hónap második hétfőjén 18 órától kezdődnek a Civil Közösségek Házának konferenciatermében. Minden alkalommal egy kiváló szakember tart előadást a lelki egészséghez, gyerekekhez, fiatalokhoz kapcsolódó témákban ismeretterjesztő céllal, közérthetően. A rendezvényünkre minden érdeklődőt szeretettel várunk. Főleg szülők, pedagógusok, gyerekekkel foglalkozó egészségügyi és szociális szakemberek vesznek részt a Lélektér esteken, de egyre több fiatal is érdeklődik. A pandémia előtt kezdtük el, és tavaly óta ismét működtetjük a rendezvénysorozatot, most már önerőből, így a résztvevők támogatására támaszkodunk. Eddig több mint 700 fő vett részt már Lélektér esten. 

– Említ néhányat a meghívott szakértők közül?

– A következő előadásunkat Bujtor-Horváth Ivett klinikai szakpszichológus tartja "Nárcisztikus, borderline, toxikus! Diagnózis vagy címke?" címmel, március 11-én pedig az országosan ismert Steigervald Krisztián érkezik hozzánk, aki a generációk együttműködéséről fog előadást tartani az erről szóló könyvei alapján. A részvétel regisztrációhoz kötött. Aaz érdeklődők ITT tehetik meg.

– Milyen további tervekkel készülnek 2024-ben?

– Nyertünk egy EU-s pályázatot, melynek keretében februártól havonta filmklubot szeretnénk tartani fiataloknak. A tavasz beköszöntével ismét erdő-relaxációs programot tervezünk Csirke Viktória pszichológus vezetésével, melynek ősszel nagy sikere volt. Illetve szeretnénk művészetterápiás önismereti csoportfoglalkozást a Belső Lépés Művészetterápiás Műhely közreműködésével fiatal felnőtteknek. 

Ősszel tervezünk egy konferenciát a Lelki Egészség Világnapjához kapcsolódva „Szertelen utakon” címmel a függőségek megelőzéséről és a felépülésről több előadó meghívásával. 

Idén nyáron is ellátogatunk fesztiválokra, a Fishing on Orfűn kétszer voltunk már, az Ördögkatlan Fesztiválon szinte a kezdetektől részt veszünk. 

És természetesen továbbra is járunk helyi középiskolákba egészségnapokra, lelki egészség témában foglalkozásokat tartani. Ősszel aktuálissá válik egy új telefonos segítő képzés is. Továbbra is igyekszünk minél több fotót készíteni hírességekkel, hiszen, ha egy ismert ember ajánlja a hívószámunkat, akkor még könnyebben eljuthatunk a fiatalokhoz. Idén sem fogunk unatkozni!


 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!