2024.03.23. 11:27
Marsai Viktor kutató szerint nem pozitív irányba változnak a nyugati nagyvárosok
Valami nagyon megváltozott a nyugati nagyvárosokban, de a változások iránya nem tűnik pozitívnak a Migrációkutató Intézet igazgatója szerint. Marsai Viktor kutató pódiumbeszélgetésen mutatta be a szervezet új könyvét, a pécsi MCC csütörtöki rendezvényén.
Forrás: MCC
A Kié itt a tér? című kötet az európai országok no-go zónáinak összehasonlító elemzéséből született. Marsai Viktor, Sayfo Omar és Veres Kristóf György könyvéből megtudhatjuk azt is, mely országok hogyan szembesülnek a problémával és milyen megoldási lehetőségek vannak.
A kötetet Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója és Veres Kristóf György, a Danube Institute külkapcsolati vezetője mutatta be a pécsi közönségnek.
Míg az USA-ban a bevándorlás munkaerő-piaci kérdés, addig Európában az irreguláris bevándorlásra egyfajta humanitárius szemüvegen keresztül nézünk. Ezzel a nagyon jóindulatú, megelőlegezett bizalommal biztosítunk számukra mindennemű ellátást, amiért az EU nagyon vonzó célpont
–mondta Veres Kristóf György.
– Vigyáznunk kell azonban, hogy ez a hozzáállás ne váljon önbecsapássá, hiszen ez a humanitárius magatartás hatalmas terhet is jelent. Aki pedig egyszer belép az EU-ba, jó eséllyel itt is marad, függetlenül attól, hogy jogosan tartózkodik-e itt. Személyes okmányok hiányában lehetetlen őket visszaküldeni a fogadó országokba. Ez pedig könnyen indíthat láncmigrációs folyamatot – tette hozzá Marsai Viktor.
A biztonságpolitikai szakértő elmondta, a no-go zónák sajátossága, hogy túlsúlyban vannak benne az Európán kívülről érkezők, akik között gyakori a munkanélküliség, magas a bűnözési ráta és az iskolaelhagyás aránya. E mellett pedig igen különböző kulturális értékrendek alapján szerveződnek a mikrotársadalmak.
Marsai Viktor és Veres Kristóf György könyve nemrég jelent meg
Bosits Berill, a pécsi MCC diákjának kérdésére a szakértők elmondták, problémát jelent, hogy az EU nem elég következetes a bevándorlás ügyében.
– Ha nem fogalmazzuk meg egyértelműen az elvárásainkat fogadó országként, akkor nem is várhatuk el a hatékony integrációt. E folyamat legfőbb fokmérője a közös nyelvhasználat kellene, hogy legyen, ám amíg ez opcionális, sokan az egyszerűbb utat választják, és inkább az ismert környezetben maradnak, fenntartva ezzel a „klán” rendszert – fejtette ki Marsai Viktor.
– Miközben az európai országok elbúcsúznak saját identitásuktól, az elmúlt tíz évben több millió bevándorló érkezett az EU-ba. Ezzel valamit kezdenünk kell – foglalta össze Veres Kristóf György.
