érdekesség

2019.06.30. 07:00

Az ismert költő, Weöres Sándor nagyon szerette ezt a várost

A nagy írók és Pécs sorozatunkban Babits Mihályt már bemutattuk, de talán nála is szorosabban kötődött a baranyai megyeszékhelyhez Weöres Sándor, aki 1933–1943 között tíz évig élt a városban és itt adta ki első öt könyvét.

Mészáros B. Endre

A jeles költő pécsi éveit, a várossal kapcsolatos kötődéseit utoljára Bertók László összegezte, Tüskés Tibor pedig – akinek egykor a Dunántúli Naplóban is rendszeresen jelentek meg írásai – könyvet írt belőle. Ezen forrásokból készítettük összeállításunkat.

Filozófiából írta meg a doktoriját

Weöres Sándor 1933-ban a pécsi Erzsébet Tudományegyetemre jogásznak iratkozott be, majd földrajzot tanult, végül 1939-ben filozófiából írta doktori disszertációját A vers születése címmel. Azért jött Pécsre tanulni, mert édesanyja pécsi lány volt, Blaskovich István táblabíró unokája (a Blaskovich ház ma is áll a Szent István téren). Mindemellett Weöres albérletben lakott itt, legalább egy tucatnyi helyen, többek között a Mecsek, a Bercsényi és a mai Ady Endre utcákban. Diákként jó barátságba került az ugyancsak bölcsészhallgató Takáts Gyulával, Tatay Sándorral, valamint az idősebb generációból Várkonyi Nándor irodalomtörténésszel, Fülep Lajos és Halasy-Nagy József professzorokkal.

Az 1984-es pécsi egyetemi napok záróeseményén, az író-olvasó találkozón illusztris a társaság: Kolozsvári-Grandpierre Emil (balról, ül), Tatay Sándor, Csorba Győző, Weöres Sándor, Takáts Gyula, Örsi Ferenc

A könyvtárban kezdett el elsőként dolgozni

Szeretett Pécsett élni, kávéházakba, kis kocsmákba, színházba járni. Megjegyzendő, hogy csodagyereknek tartották, hiszen már 15 éves korától a Nyugat rendszeresen közölte új írásait, 23 évesen pedig elnyerte a Baumgarten-díjat. Végzés után is találtak neki feladatot: 1941-ben állították fel a Városi Könyvtárat, amelynek megszervezésével és vezetésével bízták meg. Ugyancsak ekkor megszületett a Sor­sunk című folyóirat, melynek első számában megjelent Weöres nagy műve, a Theomachia című drámai költemény, s ez idő tájt a Janus Pannonius Társaság titkárává is megválasztották. Ekkoriban kötött továbbá szoros barátságot Csorba Győzővel, valamint a Párizsból végleg hazatérő festőművésszel, Martyn Ferenccel.

Még a színháznak is írt köszöntőt

1943-ban távozott Pécsről, mert a megbízatásokkal túl nagy volt a lekötöttség. Ám ezt követően is rendszeresen visszatért ide, és továbbra is küldte friss írásait. Olyan pécsi ihletésű verseket is, mint Az éjszaka csodái, A málomi út, az Álom a régi Pécsről, valamint mestereinek, barátainak, Várkonyi Nándornak, Fülep Lajosnak, Lovász Pál­nak, Csorba Győzőnek, Martyn Ferencnek ajánlott költeményeit. Köszöntőt írt a pécsi színház százéves jubileumára, a Csontváry Múzeum megnyitójára, a megyei könyvtár ünnepére, s megtörtént olyan is, hogy feleségével, Károly Amyvel repülőn érkezett egy nevezetes pécsi eseményre.

Talán sokak számára meglepő, de a kereken harminc esztendeje, 1989-ben elhunyt költőre a városban viszonylag kevés dolog emlékeztet. A Megyei Könyvtár régi épü­letének falán van egy tábla, a Tudásközpont és a Kodály Központ mögötti lakatlan kis utcát róla nevezték el, a Király utca elején pedig a szobra, amely nagy vihart kavart leleplezésekor.

A pécsi Király utca elején található szobor gyorsan a városkép része lett, sok fotó készül róla

Sokat késett A holdbeli csónakos

Weöres Sándor 1943-ban lezárta a pécsi éveket, de az ezt követő öt esztendőben a pécsi Sorsunk folyóiratban még rengeteg műve jelent meg. Többek között A versfüzérek egyike, tíz dal A holdbeli csónakos című bábjátékból, Weöres el­ső színpadi művéből. A darabot azonban hiába szerették volna bemutatni rögtön keletkezésekor, az 1940-es években, ez csaknem négy évtizeddel később, 1979-ben valósult meg. A mesejáték előadását a kamaraszínházban rendezték, ott megismételhetetlen jelenetként maradt meg, amikor a mű három alkotója, a három hajdani barát, a zeneszerző Takács Jenő, a díszlettervező Martyn Ferenc és a költő, Weöres Sándor a közönség elé lépett.

Pécs lett a felnőtté válás színtere

Csak néhány cím Weöresnek a Pécsről szóló költeményei közül: Az éjszaka csodái, A málomi út, az Álom a régi Pécsről. Egy interjúban így vallott a városról: „Mint a Sorsunk egyik megalapítója, Várkonyi Nándorral és Makay Gusztávval ke­rültem igen szoros kapcsolatba. Ez az együttlét sohasem szakadt meg és részemről mindmáig tart… Nekem Pécs… az irodalmi felnőtté válás színterét jelentette…” A holdbeli csónakos pécsi bemutatóján pedig ezt mondta: „A pécsi kulturális életben évtizedek óta részt veszek – a bemutató is egy szem a láncban, hiszen annyiféle kapcsolatom van a várossal.”

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában