2022.08.29. 12:10
A király seregének útvonalát követték a lovasok
A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága 2016-ban szervezte meg az első katonai zarándoklatot, II. Lajos király seregének nyomában címmel. A zarándoklat ötletét a Magyar Királyi Hadtörténeti Múzeum 1926-os kezdeményezése ihlette, ugyanis az intézmény akkori vezetője, Aggházy Kamill felhívására azokon a településeken, ahol a mohácsi csatába igyekvő II. Lajos király serege táborozott, emléktáblákat helyeztek el.
– Első körben Bakonyi Poroszkálók vitték végig a lovascsapatot hat évvel ezelőtt, majd mikor ők kiszálltak, mi vettük át a helyüket
– említette meg vasárnap délben a Csele-patak kereszteződésénél álló II. Lajos-emlékműnél a Rády József Huszárbandérium vezetője, Vercse László.
– Ercsiből indultunk, a legfiatalabb lovasunk 11 éves, a legidősebb 78 éves
– tette hozzá.
A lovaszarándoklat első megállója Dunaújvárosban volt, majd Dunaföldvár, Paks, Tolna, Szekszárd, Báta, Dunaszekcső után vasárnap délután Sátorhelyre érkeztek, ahol a mohácsi csata 496. évfordulójának ünnepségét tartották. Mint Vercse László megemlítette, 1526 augusztusában Tolnán gyülekezett a magyar sereg és vonult Mohácsra. Bátán gyónt meg II. Lajos, ez volt az utolsó nagyobb táborozási helye a magyar seregnek, majd útközben Dunaszekcsőn tudta meg a király, hogy a török sereg átkelt a Dráván.
A mostani zarándoklaton a lovasok 35-40 kilométert tettek meg naponta, míg 1526-ban a magyar sereg 15-20 kilométer megtételére volt képes, a szultáni had 10 kilométerre. Hogy miért haladtak lassabban a lovasok annak idején, az a táplálkozással függött össze. A magyar sereg marha-, míg a török birkaalapú étkezésre volt berendezkedve, így az állatok terelése is időt vett el a seregtől.
A zarándoklat legidősebb lovasával is beszéltünk Mohácsnál.
– Mióta az eszemet tudom lovagolok. Édesapáméknak volt lovuk, utána mindig kerestem a lóközelséget. 1983 óta van saját lovam, volt hogy tizenegy is. Most ez az egy tizenkilenc éves szürke félvérem van. Az utat bírta ő is, meg én is
– mondta mosolyogva Hesz János, aki arra a kérdésünkre, hogy mi a hosszú élet, fittség titka, csak annyit mondott: sokáig legyünk a lovon.
