A Tüke-díjas Kertész Attila zenéje bejárta az egész országot

– Pár éve csaknem végleg elköltözött a városból, ám maradt és Tüke-díjat kapott. Hogy értékeli az elismerést?

– Óriási megtiszteltetésként, hiszen az ország másik feléből indultam és Pécsre a főiskolára a hatvanas évek közepén érkeztem, azóta viszont itt élek. S valóban, amikor 2018-ban megválasztottak a Magyar Kodály Társaság elnökének, úgy volt, hogy felköltözünk a fővárosba. Végül mégis inkább ingázva végeztem a munkát, két hónapja pedig ez a szakasz is lezárult az életemben. Tehát hűséges maradtam mindvégig Pécshez és azt is elmondhatom, hogy aktív résztvevőként, szervezőként ott voltam mindkét pécsi Europa Cantaton is.  

– Pár éve, ötven esztendős munkássága zárásaként elbúcsúzott két kórusától, ám egyúttal átvette egy új együttes, a PTE Női Kar vezetését. Hogy áll most a karvezetéssel? 

– A Zeneakadémián még a pandémia előtt vezénylés közben stroke-ot kaptam, és bár tökéletesen felépültem, megromlott a látásom, ezért már csak könnyebb, kevésbé megterhelő karvezetői munkákat vállalok. Van például egy nosztalgiakórusom, akikkel évente tán kétszer lépünk fel, s előtte egy hónapon át próbálunk. Éppen most jött meg ez a 35 fős társaság Szlovákiából, melynek tagjai egykor a Kodály Gimnáziumban végeztek. A felvidéki Galántán Kodály ünnepségen szerepeltünk, s ide egyébként négy évtizede mindig visszatérek. A  kórus tagjai pedig jó részt aktívak más karokban is, például a Mecsek és a Fesztiválkórusban. Emellett a barcsi Bárdos Lajos Kórusnak is segítek átmeneti jelleggel. 

– Összesen hány kórust irányított a pályafutása során?

– Minden gimnáziumban – Széchenyi, Janus Pannonius, Dobó István aztán Kodály Zoltán – alapítottam együttest, és öt kart emelnék ki a sorból. Volt Bányász Népdalköröm, vezényeltem a dombóvári Kapos Kórust, a Mecsek Kórust, a Bartók Leánykart, a PTE Női Kart éveken át. 

– Mire a legbüszkébb a külföldi vendégszereplések közül?

– Izland és Norvégia kivételével minden országban jártunk a kontinensen. A legemlékezetesebb talán egy 1984-es út Svédországban az északi sarkkörön túl, ahol mi énekeltünk elsőként Magyarországról. Rendkívüli turnén voltunk 1988-ban Párizsban is, az akkori francia köztársasági elnök, JacQues Chirac vendégeként. Fontos dátum továbbá 1979, amikor a Bartók Leánykarral az első nemzetközi versenyünket nyertük Lengyelországban. A kórusaim összesen 15 nemzetközi díjat hoztak haza az idők folyamán. S bár a Kodály-gimiben töltöttem a legtöbb időt, 37 évet, majd ráhúztam újabb három esztendőt 2018–2021 között, mindemellett én nagyon hálás vagyok a Széchenyi Gimnáziumnak is, mert itt tapasztaltam meg, hogy a fiúkkal is érdemes kórusszinten foglalkozni. 

– Nyugdíjas lehetne már húsz éve. Egy karnagy le tud állni pihenni? 

– Legfeljebb a tanításban. Mindemellett jó néhány ének-zenével kapcsolatos társadalmi szerepkört is elvállaltam, országos, megyei és városi szinten, emellett zsűrizni hívnak rendszeresen, valamint zeneművészeti előadásokra, ifjúsági énekversenyek megnyitóira. 

– Merre vezet az út, amikor tényleg lazít?

– A focipályához. Már 6. osztályos gyerekként ott ültem 1954-ben a magyar angol 7:1-es focimeccsen, de amikor Barcelonában énekeltünk a kórusommal, ott is kimentem a Camp Nou stadionba Kocsis Sándor emlékeit megnézni, és többnyire kint vagyok a PMFC hazai találkozóin is. 

Nemzetközi sikereket ért el az általa vezetett kórusokkal

Kertész Attila 1942-ben született Gyulán. Ott is érettségizett, Debrecenben végezte a konzervatóriumot, Budapesten a karnagyképzőt. A Pécsi Tanárképző Főiskolára történelem-földrajz szakra járt, az ELTE-n szerzett történelemből egyetemi képesítést, a Janus Pannonius Egyetemen végzett pedagógia, nevelésszociológia szakon. Több pécsi középiskolában, valamint a PTE BTK-n és Művészeti Karán is tanított. 

Első pécsi kórusát 1968-ban alapította. Évtizedeken át nemzetközi sikereket ért el a Mecsek Kórussal, a Bartók Béla Leánykarral, a Kodály Zoltán Vegyeskarral, a dombóvári Kapos Kórussal és a Pécs-Somogyi Népdalkörrel. Tavaly megkapta a város Vasarely Díját, Galántán a Fábry Zoltán-díjat, idén pedig a Tüke-díjat vehette át. Nyugdíjasként is igen aktív, a Pécs-Baranyai Kórus- és Zenekari Szövetség alelnöke, a Magyar Kodály Szövetség elnöke volt 2018–2022 között. A Liszt Ferenc-díjas karnagy több énektankönyvet lektorált, megkapta a KÓTA, az Artisjus Díjat, Pécs több pedagógusi és közművelődési elismerését, a város Vasarely Díját, Galántán a Fábry Zoltán-díjat, Szegeden a Pro Meritis emlékérmet. 

Felesége ugyancsak nyugdíjas, Bence fiuk (46) mérnök és aktív jazz-zongorista a fővárosban, Réka lányuk (43) közgazdász Budapesten és kórusvezető. Öt unokája van, ahol szintén jól jön a nagyszülők segítsége.