A magyar cigányzenészekről fest rendkívül árnyalt képet a kötet

Hajnáczky Tamás nevéhez több könyv és publikáció köthető, melyek a cigányság történelmével, kultúrájával ismertetik meg közelebbről az olvasókat, reális, árnyalt képet rajzolva a témáról. „A cigányzene és a zenész cigány alakváltozásai” tanulmánykötetet, mely a Budapest 150 emlékév részeként, a Pro Cultura Urbis Közalapítvány támogatásával jelent meg a Gondolat Kiadónál, szerkesztőként és szerzőként is gazdagította. A szakértő 2016-ban elnyerte a Gypsy Lore Society kutatói díját, azóta mélyreható kutatásokat folytat a cigányság témájában, így került felszínre a zenészek kérdése is.

– A kutatás során került felszínre, hogy a cigányzenészeknek saját újságaik, szervezeteik voltak, zeneiskolát is alapítottak. E mozgalmi törekvések ikonikus figurája volt Bura Károly, legendás cigányprímás is – mesélte Hajnáczky, aki Bura Károlyról korábban már különálló könyvet írt.

– Az átfogó tanulmánykötetben azt szerettem volna megmutatni, hány olyan színtér van, ahol megjelent a cigányzene. Például a korabeli élclapokban, az operettszínpadon, a szépirodalomban. Móricz, Ady, Tersánszky mind írtak verseket, novellákat a cigányzenészekről – magyarázta a kutató.

– A kötet azzal a felfogással szemben is újat kíván mutatni, miszerint külön beszélhetünk roma és magyar történelemről. Ez a szétválasztás nem feltételezi a közös múltat, azonban a kutatások azt mutatják, inkább egyfajta összefonódás figyelhető meg. Eric Wolf antropológus nyomán úgy vélem, ahol már felmerülnek kapcsolódások, ott nem lehet külön történelemről beszélni. A kötet azt mutatja be, rengeteg kapcsolódási pont és közös életszíntér volt már a 19–20. században is, a magyar kultúrát rengeteg helyen átszövi a cigányságé – állapította meg a szerkesztő.

Hajnáczky Tamás a cigányzenész egyesületek önsegélyező tevékenységéről jegyzett tanulmányt, amely kuriózumnak számít, Magyarországon korábban fekete foltot jelentett ez a kérdés. Ezek bemutatásával a cigányzenészeket övező romanticizált, naiv megközelítéseket is szeretné eloszlatni, s árnyaltabbá tenni a róluk kialakult képet. Temetkezési segélyezés, betegsegélyezés, nyugdíj – ilyen törekvéseik voltak a cigányzenész egyesületeknek, bár ezek közül nem mindent sikerült maradéktalanul megvalósítaniuk. Az viszont biztossá vált a kutatás nyomán, hogy az öngondoskodás és önszerveződés hagyományai már itt megjelentek.

Szintén érdekes adalékot jelent, hogy e szervezeteknek fontos közük volt a trianoni eseményekhez is.

– A 20. század első felében, az első világháború után a magyar anyanyelvű cigányzenészeket is gyakran meghurcolták külföldön, a cigányzene pedig a revizionista törekvések egyik szimbólumává vált. A már említett Bura Károly, a cigányzenész szervezetek kiemelkedő alakja belépett a Magyar Revíziós Ligába. Ez már önmagában különleges, ugyanis korábban talán nem gondoltuk volna, hogy a romák bármilyen módon kapcsolódtak volna a trianoni eseményekhez – állapította meg a kutató.

A kötetet június 11-én, vasárnap, 14 órától Budapesten, a Duna-korzón dedikálás során is megismerhetik az arra járók, a 94. Ünnepi Könyvhét program során.

Hajnáczky Tamás (kis képünkön) kötete a cigányzenészek történelmét mutatja beForrás: Fortepán