A Kozármisleny együttesére sok munka vár a télen

– Gyanítom, nem lövök mellé, ha azt mondom: nem ilyen őszre számítottak.

– Egyáltalán nem – vágta rá gondterhelten Németh Zsolt, a Kozármisleny vezetőedzője. – Nem ezt vártam magunktól. Pedig a bajnokság jól indult, az első hét meccsünkön veretlenek maradtunk, ott voltunk a 3-4. helyen. Amikor elkezdődött a bajnokság, úgy voltunk vele, hogy nem is tűzünk ki azonnal célt, hiszen a mezőnyt is meg kellett ismernünk. Aztán a hetedik kör után mondtuk ki, hogy a 3-5. hely környékére azért oda kellene érnünk.

– Ehhez képest nyolcadikak...

– De nem is ez a legnagyobb baj, hiszen csak öt pontra vagyunk a negyediktől. Sőt, ha megnézzük a kapott góljaink számát, akkor a tizenkettővel nagyon is jól állunk. Ha így tud védekezni egy csapat, az arra predesztinálná, hogy valóban ott legyen a tabella első negyedében. Csakhogy a 17 lőtt gólunk hihetetlenül kevés. Ami még rosszabb, hogy a 16 bajnoki meccsünkből nyolcszor még csak gólt sem lőttünk.

– Mi volt az oka a már-már tényleg hihetetlen góliszonynak?

– Lehet csűrni-csavarni, de a helyzet az, hogy a támadójátékban fontos szerepet játszó kulcsjátékosaink szinte egész ősszel rossz formában voltak. Az egy kis pozitívum, hogy legalább a helyzeteink megvoltak, csak valahogy a befejezések nem működtek. A hat döntetlenünk közül hármat gólokkal kellett volna megnyernünk, de rengeteg ziccert rontottunk el.

– Erre mi lehet a megoldás? Persze azon túl, hogy a télen igazolnak egy gólerős csatárt, merthogy arra nyilvánvalóan szüksége van a csapatnak.

– Ez kétségtelen. Már most azon dolgozunk, hogy megtaláljuk azt a néhány játékost a piacon, akik segíteni tudnak tavasszal. A másik fele pedig az, hogy csinálni kell egy jól felépített, melós, téli felkészülést. Senki se higgye, hogy most pellengérre lesznek állítva a kulcsembereink. Személyesen már elbeszélgettem mindenkivel, és az nagyon pozitív tapasztalat volt, hogy senki sem akarta hárítani a felelősségét, elismerték, hogy sokkal több kell.

– És a szakmai stábtól?

– Tőlünk is, ez nem vitás. Pontosabban tőlem, hiszen én vagyok a szakmai munka elsőszámú felelőse. Én is kielemeztem a munkámat, és tudom, hogy min kell változtatnom.

– Aki ismeri, pontosan tudja, hogy sokkal többet jelent önnek a kozármislenyi foci, mint egy szimpla munkahely. Hogyan élte meg ezt az őszt?

– Nagyon rosszul. Az volt a legfájóbb, hogy hazai pályán elképesztően hullámzóak voltunk. Illetve, azért aki figyelemmel követte a munkáimat, az tudja, hogy az én csapataim mindig is támadófocit játszottak. Na ehhez képest sikerült összehoznunk 17 gólt. De kár keseregni. Gondolkozzunk pozitívan. Az például örömteli, hogy máris kész a téli programunk. Ilyen nem nagyon volt mostanában. Sok munka vár ránk a télen, ki akarjuk ugyanis javítani az eddigi hibáinkat!

Wittrédi hatot lőtt, utána azonban nagyon nagy az űr

Ha végignézzük az NB III. Közép csoportjának statisztikáit, bizony azonnal szemet szúr a mislenyiek gólképtelensége. Igaz ugyan, hogy a mezőnyben akad hat olyan csapat, amely kevesebbszer talált be az ellenfelek kapujába, mint Németh Zsolt alakulata, de közülük csupán a Dunaújváros áll előrébb a tabellán Wittrédiéknél, a Makó, Hódmezővásárhely, Paks II. hármasfogat viszont a táblázat alsó három helyét foglalja el.

És bizony ha megnézzük a mislenyi góllövők listáját, nem kell túlzottan hosszú olvasmányra berendezkedni. Wittrédi Dávid a házi gólkirály hat találattal – ebből ötöt az első hét fordulóban szerzett –, mögötte Beke Péter jön három góllal, a harmadik pedig Nicsenkó Igor, aki összesen kettőször zörgette meg az ellenfelek hálóját. Maradjunk annyiban, hogy nem túl izmos a felhozatal. Tényleg szükség lenne egy góllövő csatárra a tavaszra.