Milliárdosaink hisznek a régió felzárkózásában

„Új iparosításra van szükség Pécsett, Baranyában és a Dél-Dunántúlon, különben tovább tart a leszakadása, hanyatlása ennek a régiónak” – jelentette ki lapunknak Varga Jenő, a Pannoninvest Libra ZRt. és a Vectigalis Zrt. pécsi tulajdonosa. A legújabb Top 100-as listán, 7,5 milliárd forintra becsült vagyonával 70. helyezett Varga Jenő szerint bizonyosan jobb lett volna, ha korábban megépül az M6-M60-as autópálya, ám korántsem vagyunk elkésve. Vannak ugyanis olyan gazdasági szakemberek, akik szerint az autópálya már nem hozhatja meg azt a gazdaságélénkítő hatást, amit mondjuk a 90-es években még kifejthetett volna. A milliárdos üzletember azonban ezzel ellentétes véleményen van. Mint mondja, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének regionális elnökeként mindent elkövet annak érdekében, hogy elkezdődjék az áhított új iparosítás, a multi cégek betelepülése. Úgy véli, ebben a munkában óriási segítség lehet számára, hogy neki vannak gyakorlati tapasztalatai ezen a téren, nagy szerepe volt abban, hogy a Nokia, azaz gyakorlatilag az Elcoteq elődje Pécsett telepedett le.

A multik húznák a kis- és középvállakozásokat is

Alapvetően ugyanis csak az ipar, a nagyipar képes jelentős gazdaságélénkítést, fejlődést előidézni, amit ma a multik jelentenek. Ha ugyanis nagy termelő vállalatok telepednek meg nálunk, magukkal húzzák a helyi kis- és középvállalkozásokat is, mint beszállítókat, alvállalkozókat, szolgáltatókat, nem beszélve arról, hogy jelentősen csökkentik a régió munkanélküliségét. Nem a kulturális, és nem a szolgáltatóipar fejlesztését tartja tehát elsőrendűnek a MGYOSZ dél-dunántúli elnöke. Nem szabad azonban szem elől téveszteni szerinte, hogy a tőkésnek szüksége van jól működő kultúrára, egészségügyre, oktatásra is az infrastruktúra fejlesztése mellett, hisz ezek nagyon komolyan esnek latba, amikor egy befektető kiválasztja, hol szeretné elkölteni a pénzét, hová költöztetné gyárát. E szempontból különös szerepe lehet a 2010-es EKF sikerének is.

A Top 100-as kiadványban az szerepel, hogy Varga Jenő célja többek közt Pécs egészségügyi rendszerének átalakítása és gazdaságossá tétele. Lapunknak nyilatkozva finomított a kijelentésen: szerinte óriási potenciál van a helyi egyetemben, egészségügyben, bor- vagy gyógyturizmusban, ám ezek egyikének átalakítása sem az ő feladata, csupán ehhez minden szakmai és érdekérvényesítő tevékenységet meg kíván adni. Egyszerű pécsi lakosként pedig ezt egyenesen elvárja, hisz ez a pécsiek érdeke – fogalmazott.

Matyi jövőre is pályázik a pécsi borskanzenre

Az Alexandra-csoportot vezető Matyi Dezső jó évet tudhat maga mögött még úgy is, hogy nem sikerült egyelőre a borskanzen felépítése, bár arra jövőre is pályázni fog – ígéri. Matyi szerint is vízválasztó év volt az elmúlt év, ám a lista negyvenedik helyén álló vállalkozó tavalyi 9 milliárdja után idén tovább gyarapította vagyonát, amit 11,2 milliárd forintra saccoltak az elemzők. Optimista embernek tartja magát, így optimizmussal tekint a jövőre nézve is – felelte érdeklődésünkre. Bízik abban, hogy megépül 2010 tavaszára az autópálya, hogy sikerre vezetheti a PMFC labdarúgócsapatát, hogy az idei után tovább erősödik cége piaci pozíciója, elindulnak például Romániában is ősszel, egyszerre 11 üzlettel. Immáron 90 hektáron termel szőlőt, így az a beruházás egyelőre befejeződik.

A Pécsi Sörfőzde vezérigazgató-tulajdonosát nem sikerült elérnünk, nincs Magyarországon. Varga Jenőhöz hasonlóan valamelyest ő is veszített tavalyi vagyonából. A 85. helyen szereplő Wenckheim Istvánnak tavaly 7,2 milliárdja volt, idén 6,5 milliárd forintos vagyona lehet.

A gazdagok szerint a „félig” baranyai Csányi Sándor a leggazdagabb

Volt már első helyen is – 2005-ben és 2006-ban – a 100-as listán, tavaly óta azonban stabil második Demján Sándor mögött a szerkesztők szerint Csányi Sándor. Az OTP-vezért azonban több megkérdezésen is Magyarország leggazdagabb emberének vélik maguk a listán szereplő milliárdosok is. Az azonban bizonyos, hogy a leggazdagabbak közt az ő vagyona növekedett saját magáéhoz viszonyítva a legjelentősebb mértékben. Amíg 2002-ben „csupán” 15 milliárd forintra becsülték vagyonát a gazdasági újságírók, tavaly már 140, idén pedig 160 milliárd forint felett rendelkezhet. Érdekesség, hogy Csányi Sándor, ahogyan a lista első négy helyezettje, egyik hobbijaként a focit jelölte meg (3. Várszegi Gábor, 4. Leisztinger Tamás). Csányi ugyan nem baranyai, de jelentős érdekeltségei vannak a megyében. Többek közt övé a Délhús (Pick), a MiZo (Sole), többségi tulajdonos a Bólyi Mezőgazdasági Zrt.-ben, illetve a Dalmandban, borászata van Villányban, mindezek mellett pedig 3,3 millió OTP-részvény tulajdonosa.

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra vezérigazgatója a huszonöt sikeres nő között

Péterné Marosy Katalint, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója is szerepel az idei kiadványban, miután a szerkesztők ez évben a 100 leggazdagabb magyar üzletember mellett huszonöt sikeres nő portréját is megrajzolták. Erre az illusztris, tovább már nem rangsorolt listára került fel a Zsolnay új vezérigazgatója is, akit lapunk nemrégiben külön oldalon mutatott be olvasóinknak. A Napi Gazdaság kiadványában is kiemelik, hogy Marosy Katalin a gyáralapító Zsolnay Vilmos testvérének ükunokája, s hogy az építészként diplomázó hölgy az iparág több neves cégénél is dolgozott májusi kinevezése előtt. A vezérigazgató gyors és következetes ésszerűsítést ígér a manufaktúránál, majd szeretné kidolgozni a márka hosszú távú hazai és nemzetközi piaci stratégiáját. Az idei TOP 100-as lista huszonegyedik helyén a nyomdaiparban és lapkiadásban érdekelt Erdős Ákos áll, 21,5 milliárdos vagyonával. Az 54 éves Erdős Ákos karrierjét Pécsett, újságíróként, többek közt lapunk munkatársaként kezdte, majd az Ötlet című hetilap főszerkesztője lett. Ma az USA-ban, Bostonban él.