Közélet

2010.01.11. 21:00

Bajnai-exkluzív: a válság nincs tekintettel a kampányra

Az Európa Kulturális Fővárosa január 10-i ünnepélyes megnyitóján részt vett Bajnai Gordon, Magyarország miniszterelnöke, aki a Dunántúli Naplónak interjút is adott.

Cseri László (DN)

Bajnai Gordon miniszterelnök nyitotta meg január 10-én az Európa Kulturális Fővárosa évet. A megnyitó ünnepség előtt interjút adott a Dunántúli Naplónak.

Szóba került a tubesi radarépítéssel kapcsolatos lakossági és önkormányzati ellenállás is. A kormányfő szerint a megmozdulásokkal nem az a baj, hogy tiltakoznak a radar ellen, hanem az, hogy az önkormányzat nem veszi figyelembe a jogszabályokat. Bajnai Gordon úgy véli, hasonló a helyzet, mint a Suez-botrány idején. Ott sem a jogvita okozta a nemzetközi bonyodalmakat, hanem a vita elintézési módja, a bírósági út megkerülése. 

[caption id="" align="alignleft" width="334"] „Még rengeteg feladatunk van a válságkezelés terén. Ugyanakkor a leglényegesebbeket már meglépte a parlament” Fotó: Laufer László
[/caption]

– „A Bajnai-kormány megmentette Magyarországot a gazdasági, szociális vészhelyzettől, megerősítette a forintot, és megteremtette a következő kormányok mozgásterét”– mondta Budai Bernadett, az MSZP szóvivője. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője szerint viszont a Bajnai-kormány csak mélyítette Magyarország válságát, emiatt 2010-ben a magyar emberek többsége életének még nehezebbé válására számít. A két ellentétes állítás közül melyik változatnak higgyenek az emberek?

– Én azt javaslom, hogy mindenki a józan eszének higgyen. Van a világban egy nyolcvan éve nem tapasztalt gazdasági válság, amely Magyarországot különösen mélyen érintette, ezt mindannyian közvetlenül érezzük a bőrünkön. Egymillió hétszázezer embernek van devizahitele hazánkban, ők pontosan tudják, mit jelentett, amikor 317 forint volt az euró árfolyama. Most pedig 270 körül mozog, már egy jó ideje. De a vállalkozók is látják, hogy a jegybanki alapkamat 11,5 százalék volt a válság kirobbanása után, most meg 6,25 százalék.

Nyilvánvaló, hogy egy ilyen válságból kijönni, óriási áldozatokkal jár, de közben képesek voltunk a legnagyobb szűkösség közepette is százezer munkahelyet megmenteni állami támogatással, plusz százezer munkahelyet teremteni olyanoknak, akik már évek óta nem dolgoztak. Ők az Út a munkához program révén most évente négy hónap közmunkát tudnak végezni.

Méltányossági nyugdíjat adtunk több mint hatvanezer embernek. Azt gondolom, hogy a világválság idején nem kis eredmény, hogy már most érezhető a rövid távú stabilizálódás, a növekvő biztonságérzet, a feszültség- és kockázatcsökkenés. Ez természetesen még nem a felfelé ívelő szakasz. Egy dolgot tudnunk kell: Európában és a világban is a munkanélküliség az utolsó, ami javulni kezd a válságmutatók közül. Először rendbe jönnek a makró mutatók – ez történt Magyarországon –, aztán javul a vállalkozások helyzete, ez most indul, ezekben a hónapokban. A munkanélküliség javulására szerintem ez év második felében számíthatunk. De már látszik, hogy ez is bekövetkezik, ha maradunk a józan ész diktálta pályán.

– Ön mindig azt állította, hogy a jelenlegi politikától nem lehet lényegesen eltérni. Ugyanakkor az ellenzék vezető politikusai számtalanszor elmondták, hogy gyökeresen más gazdaságpolitikát képzelnek el, gyökeresen más költségvetéssel. Ezt az ellentmondást miként lehet feloldani?

– Lehet azt mondani, hogy elfogult a kormány és elfogult az ellenzék, de vannak, akik nem indulnak a magyar választásokon. Például a Magyar Nemzeti Bank, a Költségvetési Tanács, az IMF, az Európai Bizottság, vagy az a rengeteg külföldi elemző, aki azt írja, hogy Magyarország élenjáró a válságkezelésben. Vagy, hogy a legstabilabb költségvetést hoztuk létre, illetve hogy Magyarországon majd ez a politika vezethet el az euró bevezetéséhez.

A valóban pártfüggetlen elemzőket, tekintélyes nemzetközi szervezeteket, befektetőket csak az érdekli, hogy ha valaki itt tervez beruházásokat, ide hozza a pénzét, az jó helyen van vagy sem. Most úgy gondolják, hogy jó helyen van, és mindegyik leírja, hogy irreális az, amit az ellenzék a gazdaságról mond. Nyilván, az ellenzék részéről ez a politikai kampány része, csak én attól félek, hogy ha most másra kérnek felhatalmazást a választásokon, mint amit majd csinálni fognak, vagy amit csinálni tudnak, akkor megint nagy csalódás éri az állampolgárokat a választások után. Ezért óvnék mindenkit a felelőtlen ígérgetéstől.

Az a gazdaságpolitika, amely most zajlik, azt az esélyt teremtette meg, hogy 2011-től 3-4 százalékos növekedés legyen Magyarországon, és így mindenki a zsebén érezhesse a gyarapodást. Ezt áldozhatja fel az, aki ma felelőtlenül ígérget vagy gazdálkodik a következő időszakban.

– Szeptemberben, a Columbia Egyetemen tartott előadásán azt mondta, hogy nem vállalja tovább a kormányfői feladatokat, ha a parlament nem fogadja el a költségvetést. Egy béna kacsa kormánynál még az előrehozott választások is jobbak, vetette fel. A tavaszi választásokat megelőző időszakban nem kerülhet a kormány a béna kacsa állapotába?

– Azt mondtam, hogy csak addig vállalom a feladatot, ameddig érdemben tenni lehet az országért. Érdemi, jelentős lépésekkel lehet a válságot kezelni. A válság nincs tekintettel a választási kampányra, a politikai ciklusokra, ez akkor is létezik, ha kampányolunk, és akkor is, ha nem csinálunk semmit, ezért jobb, ha megteszünk mindent, amit tudunk. Még rengeteg feladatunk van a válságkezelés terén.

Ugyanakkor a leglényegesebbeket már meglépte a parlament. Parlamenti ülés már alig lesz, ezért most a közvetlen kormányzáson a hangsúly. Én úgy szeretnék kormányozni, hogy az utolsó pillanatig aktívak legyünk, kezeljük a válságot, védjük a munkahelyeket, segítsük a vállalkozásokat – ebben most lesznek új kezdeményezéseink –, védjük a fogyasztókat, a banki ügyfeleket.

Amikor jön a választás, úgy szeretném átadni az országot, hogy a világválság hatásai ellenére is jobb állapotban legyen, mint amikor átvettem.

– A napokban ígéretet tett arra, hogy heteken belül kidolgozza a kormány a hónap végén elvileg lezáruló Krízis Alap program folytatásának feltételeit. Mikorra várható mindez, és konkrétan milyen jellegű folytatás várható?

– Ez egy sikeres program, ami a legszegényebbeknek, legrászorultabbaknak segít abban, hogy a következő havi számlát kifizessék, vagy, hogy akinél kikapcsolták a villanyt vagy a gázt, annál visszakapcsolják ebből a pénzből, és rögtön kifizethessék a tartozás egy részét. A Krízis Alapban még van pénz, tehát továbbra is lehet beadni kérelmeket.

Próbáljuk a lehető legtöbb eszközzel védeni az emberek érdekeit, hogy a legnagyobb ínség közepette se kerüljenek kilátástalan helyzetbe a szegénysorban élők, hogy ne essen szét a magyar társadalom.

Folytatni kell az Alapot, erre forrásokat kell találni. Eddig a közvetlen költségvetési forrás egymilliárd volt, a többi három milliárdot részben állami cégek, magánszemélyek, vállalkozások vagy más adakozók adták össze. Bízom abban, hogy ez a fajta szolidaritás megmarad a magyar társadalomban. 

– Nemrégiben jelentette be, hogy érdemi változtatásokat hoz az újév a felsőoktatásban, szükség is van erre, mert most „rengeteg használhatatlan diplomát ont magából a felsőoktatás”. Márpedig arra lenne szükség, hogy aki diplomát kap, annak bárhol jó esélye legyen elhelyezkedni, érvelt ön. Milyen érdemi változtatásokra gondolt?

– Azt szeretnénk, ha Magyarországon is kialakulna az az elit egyetemi hálózat, ahol olyan tudást lehet szerezni, amely Európában bárhol versenyképes. Itt Pécsett, ahol az ország első egyeteme működött, talán a legjobban értik, milyen fontos, hogy az igazán jó egyetemek kiemelkedjenek a többiek közül nemzetközi szinten is. És Európában is jól hangozzék, ha valaki például Pécsett szerezte a diplomáját. Ehhez még sok mindent kell tennünk.

A minőségért, hogy milyen felkészültségű hallgatókat vegyenek fel, vagy például hogy az egyetemeken a kutatás és az oktatás mennyire kapcsolódjon össze, milyen teljesítményeket várjanak el oktatóktól és hallgatóktól. Ebben teszünk most egy fontos lépést előre, ezen dolgozik a kormány. Ezzel párhuzamosan a legnagyobb egyetemeinket óriási beruházásokkal fejlesztjük, itt Pécsett is hatmilliárd körüli összeget kapott a Science Building és tízmilliárd körülit az egyetemet segítő klinikai beruházás.

– A kabinetnek, mint az imént említette is, rengeteg végrehajtandó feladata van a hátralévő időszakban. Nem tart attól, hogy a következő kormány egy tollvonással törli majd el az addig napvilágot látó jogszabályokat, rendeleteket?

– Sok ilyen fogadkozás elhangzott, én azt gondolom, hogy ezek szembe mennek az ország érdekeivel, és már ma is rontják helyzetünket, külső megítélésünket. Amikor azt mondja valaki, hogy a költségvetési hiányt elengedi, akkor azzal játszik, hogy egymillió hétszázezer családnak, amelynek devizahitele van, ellehetetleníti a lakás- vagy autóhitel törlesztését.

Ezzel nem szabad játszani, a Magyarország iránti bizalmat, amelyben mindannyiunk áldozata benne van, mindannyian megszenvedtünk érte, nem lehet eljátszani. Nem nagyon hiszem, hogy ezt meg merik tenni. Ha mégis, minden bizonnyal azonnal jön a kijózanító pofon a külföldi befektetőktől, és az elégedetlenség azoktól a polgároktól, akiknek a munkahelye, a lakása, az autója kerül veszélybe a felelőtlen gazdaságpolitika miatt.

Mindannyiunknak az a közös érdeke, hogy ezen a pályán maradva végre eljussunk oda, hogy Magyarországon minél előbb bevezethessük az eurót, mert az láthatóan nagyobb biztonságot jelent az országnak. De ez csak akkor fog menni, ha az abból a növekedésből fakadó pénzt, amely a következő években létrejön a mai döntések – adócsökkentés, nyugdíjrendszer és szociális rendszer átalakítás – következtében, nem fecséreljük, nem osztogatjuk el, hanem nagyon bölcsen beosztjuk. Úgy, hogy az ország gyarapodjon is, az adósságát is csökkentse, és jobb szolgáltatásokat tudjon nyújtani polgárainak. Ezt a pénzt ezért a múlt, a jelen és a jövő között kell bölcsen beosztani.

– Miniszterelnök úr, ön a baloldal és jobboldal összefogását szorgalmazta a Magyarországon megjelenő szélsőjobboldali veszély ellen. Ez az erő, a Jobbik, amelyet ön nem tart demokratikus politikai erőnek, biztos bejutónak számít a Parlamentbe, ráadásul demokratikus választási keretek közt. Ezek szerint – a korábbi példák tanulságainak ellenére – ma sem lehet megakadályozni, hogy egy szélsőséges erő a hatalom részese legyen?

– A demokráciának az a legnagyobb paradoxona, hogy a demokrácia biztosította szabadsággal élve a demokrácia ellenségei is időnként bekerülhetnek a hatalomba. Láttuk ezt sokszor az elmúlt száz évben. Ezért mondtam azt, hogy a nagy politikai erőknek nem egymásban kellene keresni a támadható szélsőséges megnyilvánulásokat, hanem épp össze kellene fogni az igazi szélsőséges csoportok és ideológia ellen.

Világosan meg kellene mondani, ki az, aki fasiszta nézeteket vall, ki az, aki nem vállalható egy demokráciában, ki az, aki Magyarország ellensége. És ki az, aki minden vitája, harca ellenére mégiscsak a demokratikus versengés része. Az utóbbiaknak el kellene világosan határolódni az előbbiektől, és a többi demokratával együtt közösen kiállni. Arra használni politikai erejüket, politikai bázisukat, hogy világosan megmondják az országnak, mi az, ami elfogadható, mi az, ami túl van az elfogadhatón, ami Magyarországot a szakadékba taszítja. Mert a Jobbik nézetei erről szólnak.

– A pécsi KDNP úgy véli, hogy Tubes-ügyben a felelősség a miniszterelnököt és Szekeres Imre honvédelmi minisztert terheli, ugyanis az ő felelősségük lenne cselekedni a pécsiek biztonsága, egészsége, nyugalma és a demokrácia védelme érdekében. „Bajnai Gordon kísérleti nyúlként tekint a pécsiekre, és katonaterepként a pécsi családok kirándulóhelyére, a Tubesre” – állítja a párt. Mi erről a véleménye?

– A tubesi radarépítésről jogerős bírósági ítélet született, és most hosszadalmas engedélyezési eljárások folynak, ebbe a pécsi civil szervezeteket is be kell vonni, meg kell hallgatni és a véleményüket figyelembe kell venni. A Tubesre tervezett radar elleni megmozdulásokkal nem az a baj, hogy tiltakozás van, hanem az, hogy a pécsi önkormányzat nem veszi figyelembe a jogszabályokat.

Hasonló a helyzet, mint a Suez-botrány idején. Ott sem a jogvita okozta a nemzetközi bonyodalmakat, hanem a vita elintézési módja, a bírósági út megkerülése. Tűzzel játszik, aki a jogszabályokat és a jogerős bírósági ítéleteket semmibe veszi. Mert előfordulhat, hogy a pécsi önkormányzat ugyanígy nem veszi figyelembe a jogszabályokat mondjuk a pécsi polgárokkal szemben, vagy az is előfordulhat, hogy valaki Péccsel szemben él hasonló jogellenes eszközökkel. Egy demokráciában a jogszabályoknak és a jogerős bírósági ítéleteknek megfelelően kell eljárni.

A köztársaság intézményeinek, a kormánynak, az önkormányzatoknak, vagy a köztársasági elnöknek az az egyik legfőbb feladata, hogy őrködjenek a jogállamiság felett. Hogy a jogállamiság legfőbb őrei legyenek. Ha nem így járunk el, széteshet a köztársaság.

Címkék#Pécs

Ezek is érdekelhetik