A készülő új törvény több lehetőséget ad a védekezésre

A közelmúltban számoltunk be arról: az új Alkotmány azt is rögzítette, hogy mindenkinek joga van a törvényben meghatározottak szerint a személye, illetve a tulajdona ellen intézett vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához. Az általunk akkor megkérdezett pécsi ügyvédek ezzel kapcsolatban önmérsékletre intettek, s arra hívták fel a figyelmet, hogy a büntető törvénykönyv erre vonatkozó passzusai változatlanok maradtak, vagyis csak korlátozott keretek között léphetünk fel a támadókkal szemben.

Az igazságügyi szaktárca a napokban viszont közzétette a készülő új büntető törvénykönyv alapvetését: az új kódex az eddiginél erőteljesebb önvédelemre adna lehetőséget azokban az esetekben, amikor a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás akár az élete ellen is irányulhat. A gyakorlatban a szabályozás elfogadása esetén számos esetben nem lehetne vizsgálat tárgya az, hogy jogosan lépte-e túl a megtámadott az elhárítás arányos mértékét.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Helyszínelés betörés után: a tervek szerint értékeinket és magunkat is jobban védhetnénk, de határok ezután is maradnak – ököljog nem jöhet
[/caption]

Ez azt jelenti, hogy nem vonhatnák felelősségre azt, aki ijedtségből vagy menthető felindulásból akár halálhoz vezető fizikai erőszakot alkalmaz például egy betörővel szemben, akkor is, ha nem egyértelmű, van-e fegyver a behatolónál.

A minisztérium közlése szerint ez korántsem jelenti a lakosság szabad fegyverkezését, lőfegyvert továbbra is csak engedéllyel lehet tartani, az erre vonatkozó előírások változatlanok maradnak. Hangsúlyozták azt is, hogy az úgynevezett megelőző jogos védelem szabályozása sem módosul, vagyis ezt követően sem lehet halálos erősségű áramot vezetni a kerítésekbe a lopások megelőzése érdekében.

Lapunk több ügyvédet is megkérdezett a tervezett változtatásokról, akik azt hangsúlyozták, szó sincs arról, hogy mindenre kiterjedő „ököljogot” vezetnének be, tehát ha érvénybe is lépnek az új szabályok, akkor sem lehet mondjuk egy közlekedési vitát pofonokkal lezárni. 

Ha fegyverrel érkezik

A szaktárca több példát is közölt a jogos védelemre. Az egyik ilyen, ha éjjel, fegyverrel hatol be egy betörő egy lakásba, és a tulajdonos halálos sérülést okoz neki azzal, hogy leüti – akkor a jog azt úgy fogja tekinteni, mintha a behatoló a védekező életére tört volna. Ilyen esetben a támadás elhárítása akár az élet kioltásával is járhat, írta a tárca, hozzátéve, hogy a jogos önvédelmet gyakorló tulajdonos nem büntethető.

Ha lehet nála fegyver

Egy másik, a minisztérium által leírt eset szerint ha éjjel betörőt, illetve betörőket kap rajta a tulajdonos, de azt nem tudja megítélni, hogy van-e nála, illetve náluk fegyver, akkor a jog úgy tekint majd az esetre, mintha a jogtalan behatoló a védekező életére tört volna. (Vagyis lényegében mindegy, valójában rendelkeztek-e fegyverrel.) Ilyen esetben az önvédelem ugyancsak járhat akár az élet kioltásával is, a tulajdonos pedig nem büntethető. 

Utcai támadásnál

Abban az esetben, ha éjjel valakit csoportosan megtámadnak az utcán, a pénzét követelik, ám a megtámadott nem tudja megítélni, hogy támadóinál van-e fegyver, és közülük úgy üti meg az egyiket, hogy az beveri a fejét és meghal, akkor a jog úgy tekint majd az esetre, mintha a támadók a védekező életére törtek volna. Ilyen esetben szintén az élet kioltásával járhat a támadás elhárítása a jogos önvédelmet gyakorló tulajdonos büntethetősége nélkül.

Lövés is dördülhet

Egy negyedik minisztériumi példa szerint ha valaki arra figyel fel, hogy nappal a garázsából vagy a kertjéből éppen tolvajok hurcolják ki az értékeit, és a tulajdonosnak van fegyverhasználati engedélye, valamint fegyvere is, és dühében lelövi az egyik tolvajt, akkor a bíróság az eset összes körülményeit mérlegelve fogja vizsgálni, volt-e a védekezőben ijedtség vagy menthető felindulás. Ha úgy találják, hogy igen, szintén felmentik.