Milyen volt Gyurcsány a szakdolgozat készítésének idején?

Egyelőre csak sejteni és találgatni lehet, de nagyon is elképzelhető, hogy Gyurcsány Ferenc politikai karrierjének végét jelentheti a szakdolgozat-ügy. Ha ez bekövetkezne, az amiatt erősen ironikus lenne politikai elemzők szerint, mert éppen a volt szocialista kormányfő volt az, aki a leghangosabban bírálta Schmitt Pált, a volt köztársasági elnök doktori disszertációjának plágiumügye kapcsán.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Egy kongresszuson, 1986-ban: a sorban ott ül a későbbi kormányfő
[/caption]

A Dunántúli Napló Gyurcsány Ferenc egykori pécsi egyetemi diáktársait, tanárait, és más akkori ismerőit kérdezve arra vállalkozott, hogy a külső szemlélők visszaemlékezéseiből kapott mozaikdarabkákat összeillessze, és ez alapján vázolja a későbbi miniszterelnök ''80-as évekbeli portréját, jellemrajzát. Arra az időszakra voltunk tehát igazán kíváncsiak, amikor az ismeretlenségében is híressé vált szakdolgozat készült.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] 1988. március 15.: Gyurcsány Ferenc beszédet mond az egyetem előtti ünnepségen – ismerősei szerint ekkor még erősen hadart
[/caption]

Amikor elkezdődött politikai karrierje

– Ha én leszek, az jó lesz a gyerekeknek is, mert énénénénén … először meg kell szereznem a pozíciót, és akkor a gyerekeknek… – ilyesféle szavakkal, hadarva próbálta bizonygatni azt egy szemtanú szerint 1981 őszén, pécsi főiskolásként Gyurcsány Ferenc, hogy ő alkalmas lesz a tanárképző főiskola, és a majdani egyetemi kar KISZ-titkárának. Szerinte ez volt a későbbi kormányfő politikusi karrierjének kezdőpontja, ami jól jellemezte az akkori, és jellemzi jól a mai Gyurcsány Ferencet is. Először megszerezte a pozíciót, bármi áron, ha sok társa közben meg is utálta, de úgy vélhette, majd a pozíció birtokában „felvilágosult uralkodó” lesz, s ezért meg fogják szeretni. Trükkökkel hatalomra kerülni, aztán megpróbálni jócselekedetekkel utólag igazolni, hogy megérdemelt volt mindez.

Ha kellett, fejjel ment a falnak

Azok, is, akik pozitívabban nyilatkoztak a volt szocialista miniszterelnökről, azt mondták, Gyurcsány fiatalon is rendkívül agilis, törtető volt, az általa elgondoltakért, és saját céljaiért tűzön-vízen keresztülment. Ugyanakkor a Kommunista Ifjúsági Szövetség titkáraként egyetemi hallgatótársaiért, a diákságért is elment a falig, sőt azon túl, akár fejjel előre is. Ekként tehát valamiképpen teljesítette, amit ígért, amit bizonygatott.

Hebrencs, felszínes, de bátor is volt

Hebrencs volt, sokszor felszínes, de szinte mindenről nyíltan beszélt, nem törődve a lehetséges következményekkel. A diákok közt is, de különösen a KISZ-vezetők közt eszesnek számított, így lehetett valószínűleg kari KISZ-titkárból az egyik városi KISZ-vezető. Az elődeihez képest, de kortársaihoz képest is szókimondóbb volt, mint más KISZ-esek. Egyfajta belső ellenzéki, reformer, újító szellemű volt már akkor is, talán ezért sem tisztelte egyáltalán az általa vaskalaposnak tartott feljebbvalóit. Ez a fajta kiállás, és egyfajta bátorság végképp nem volt jellemző még akkoriban sem, a nyolcvanas évek közepén, és különösen nem a KISZ-funkcionáriusok közt.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Gyurcsány KISZ-vezetőként (fotók: Laufer László)
[/caption]

Történelmi idők: a tyúk vagy a tojás

Akkori ismerőiszerint az biztos, hogy Gyurcsánynak szerencséje is volt azzal, hogy történelmi pillanatban, 1982-ben, másodéves hallgatóként lett KISZ-titkár. A Pécsi Tanárképző Főiskola ugyanis épp ekkoriban  volt nagy változás alatt, 1982. január elsejével alakult meg a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kara, amely a legnagyobb létszámú kar volt a pécsi egyetemen. Sok diák szavazatával lett tehát kari KISZ-titkár, egy olyan időszakban, amikor az addigi apróbb-cseprőbb ügyek helyett az úgynevezett átsorolásoknál kellett képviselnie a diákok jogait. Akkoriban kapott jelentősebb szerepet, szavazati jogot a kari tanácsban is a diák érdekképviselet. Gyurcsány ezért szinte azonnal a mélyvízben találta magát, amiben lubickolt. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy olyan formátumú politikussá vált, amilyen karriert befutott.

A KISZ-hez nem tartozó ellenzék ellenébe ment

Ugyanakkora a lengyel Szolidaritás mintájára alakult magyar Dialógus-csoport leverésében, illetve a békemozgalom pécsi aktivistái ellenében a KISZ-ügyét szolgálta, mindvégig lojális volt az őt hatalomba juttatókhoz. Él egy történet arról, hogy a Dialógus egyik, faliújságra kihelyezett plakátját ő tépte le. Még úgy is kiállt velük szemben, hogy ezzel közösséget vállalt az akkori titkosszolgálatokkal, amelynek tisztjeivel nagyon nem volt jó a kapcsolata, persze ez főként a későbbiekre igaz, egyesek szerint éppen a Dialógusügy miatt. Ugyanis a KISZ-vezetők közül messze ő szimpatizált a Dialógussal leginkább, s később valami hasonlót szeretett volna gründolni maga is, KISZ-színekben.

Nem a tanulás volt a főfoglalkozása

Nem igazán tanult jól az egyetemen a későbbi kormányfő, legtöbbször közepesre, négyesre teljesített – a bölcsészként szőlészetről írt, vagy másolt szakdolgozata négyes, később a közgazdasági karon írt munkája pedig kettes és hármas közti eredményt ért a bírálók szerint. Ugyanakkor a kollokviumokon is inkább alapintelligenciával oldotta meg a feladatot tanárai szerint, kibeszélte magát lehetetlen helyzetekből is. Kevés dolog izgatta az egyetemen biológia-technika szakosként, de később közgazdász-hallgatóként sem volt ez nagyon másként. A legtöbb stúdiummal nem sokat törődött, a mozgalmi ügyek érdekelték inkább, azokban mozgott. Habár KISZ-titkárként már egyéni tanrendes volt, azt diáktársai, más szakokon tanulók is észrevették rajta, hogy szeretett a középpontban lenni, és úgy érezte, hogy nagy dolgokra hivatott. Azokban a tantárgyakban, ismeretekben viszont, amelyek érdekelték, azokban igazán elmerült, ott akár a tanárainál is többet tudott, mert amennyire csak lehet beleásta magát az adott témába.

Fehér ing, farmer és alföldi papucs

Magas, szőke fiú volt, akit a legtöbbször fehér ingben, farmerben és alföldi papucsban láttak. Beszéde szinte érthetetlen volt, elképesztően hadart. Egyesek szerint az a fajta a modorosság, amelyet már profi politikusként láttunk nála valószínűleg abból fakadhat, hogy egy beszédtanár kemény munkával lelassította. Egy késői ismerője szerint Gyurcsány a magyar politikai élet legjobb problémafelismerője, és legrosszabb problémamegoldója volt.

A legvalószínűbb, hogy használta a sógor munkáját

A volt kormányfő eltűnt szakdolgozatával kapcsolatban az akkoriban őt ismerők szerint a több lehetséges forgatókönyv közül a legvalószínűbb az lehet, hogy biológia-technika szakos pécsi egyetemistaként Gyurcsány – részben vagy egészben – felhasználta volt sógora dolgozatát, akkor ugyanis már sejthette, hogy soha nem fog tanítani, mert már akkor politikai és/vagy üzleti pályára készült – ami később valósággá is lett.

Vizsgálja az egyetem a szakdolgozat-ügyet

E hét szerda óta vizsgálja Gyurcsány szakdolgozat-ügyét is egy már korábban felállt pécsi egyetemi tényfeltáró bizottság, amely tagjainak 30 nap alatt kell végezniük a munkával. A PTE egyelőre nem kommentálta azt a sajtóértesülést, miszerint – a korábbi hírekkel ellentétben – mégsem tűnt el az egyetemről Gyurcsány Ferenc akkori, volt sógorának, Rozs Szabolcsnak a szakdolgozata. Rozs Gyurcsánynál négy évvel korábban, azonos címen írt diplomamunkát, és a két dolgozat bírálatát összevetve valószínűsíthető, hogy átfedések vannak a két munka közt.

Biztos eredményhez szükség van az eredetire

Hogy miként tudják, vagy szeretnék a vizsgálóbizottság tagjai bizonyítani, hogy Gyurcsány első, a tanárképző karon írt szakdolgozata biztosan plágium, avagy biztosan saját, tisztességes, korrekt munka, arra egyelőre nem kaptunk választ az egyetemtől. Szakértők szerint azonban száz százalékos, biztos eredmény addig nem mondható ki, amíg nem kerül elő a volt kormányfő eredeti szakdolgozata. Enélkül azt sem tudjuk meg, hogy hivatkozott-e volt sógora dolgozatára, s hogy milyen mértékű egyezés volt a két munka közt.

A baranyai napilapra ITT fizethet elő!

Babos Attila (Dunántúli Napló) 1988. március 15.: Gyurcsány Ferenc beszédet mond az egyetem előtti ünnepségen – ismerősei szerint ekkor még erősen hadart Egy kongresszuson, 1986-ban: a sorban ott ül a későbbi kormányfő Gyurcsány KISZ-vezetőként (fotók: Laufer László) -->