Régi neveikkel mesélnek a pécsi utcák

– Van kedvenc pécsi utcája?

– Talán inkább városrészt mondanék, a Mária, a József és az Anna utcával. Ha csak az utóbbit nézzük, korábbi nevei – Szoros utca, Horvát utca – egyrészt a szűk belvárosi utca régmúltjára utalnak vissza, másrészt megmutatják, hogy itt épült fel 1722-ben a horvátok első nemzetiségi iskolája.

– Honnan jött a könyv megírásának ötlete?

– Évtizedek óta foglalkoztam helynév- és nyelvjáráskutatással. Ugyanakkor történelem szakosként Pécs remek területnek kínálkozott, hogy az utcanevekkel nyomon kövessem és dokumentáljam a város történelmi eseményeit, vonatkozásait. A munka során számos hely-, város-, gazdaság-, művészet- és egyháztörténeti, néprajzi információ került felszínre, ezek átfogó elemzése, rendszerbe foglalása nagyon nagy élmény volt számomra.

– Miként zajlott a rengeteg adat összegyűjtése?

– A munka kézzel írva indult, később vittük számítógépre az egyre gyarapodó anyagot. A levéltárban lejegyeztem az összes elérhető pécsi térkép adatait, nagyon sok információ származik a korábbi határjárások, birtokperek adataiból, amelyek térképeken nem szerepelnek. Természetesen helyszíni gyűjtésre is szükség volt, ebben sok főiskolai, egyetemi hallgató segítette a munkámat.

– Miért 1554-ben kezdődik Pécs utcanévtörténete?

– Ebből az évből származnak az első írásos adatok a város utcáiról. A török időben végzett adóösszeírások ívein már utcanevekről, lakókról szóló információk találhatók, ezeket Káldy-Nagy Gyula munkájából merítettem. Később jutottak el hozzám olyan dokumentumok, amelyek szerint Pécsett 1554 előtt is léteztek utcanevek. A mai Fürdő utcában volt az 1400-as években a Szent Tamás kolostor, ami egyben névadója is volt az akkori utcának.

– Említette a város nemzetiségi sokszínűségét. A nyelvi változatosság hogy érintette munkáját?

– Török, német, horvát, szerb, bosnyák és olasz nevek is előfordultak a történelem során. Ezek értelmezése, egymáshoz való viszonyítása különösen nagy kihívást jelentett, hiszen számos különbséget, pontatlanságot tartalmaznak a különböző források.

– Mondana egy példát?

– A Havi-hegy régi török neve Bajraktár volt, ami magyarul zászlótartót jelent. A feltételezések szerint ott állomásoztak a török előőrsök, és ez adta a városrész nevének eredetét. Később viszont kiderült, hogy ennél sokkal prózaibb az elnevezés oka: egy Bajraktár Mihály nevű ember szőlői voltak azon a területen.

– A Havi-hegy egyéb érdekességeket is rejt.

– Így van. Az 1600-as évek végén nagy pestisjárvány volt a városban. Ebből a korból számos utcanév származik: Rókus, Xavér, Rozália, Alajos, mind a pestis ellen védő szentek nevei voltak. A járvány elmúlásán örvendezve, az elhunytak emlékére döntöttek a pécsiek a kápolna építéséről a helyen, amit akkor Kakasdombnak hívtak. Az építőanyagot ölben vitték fel a tetőre, az elkészült kápolnát pedig Havas Boldogasszonynak ajánlották. Innen a Havi-hegy mai neve.

– A könyv a 2004-ig tartó időszak adatait dolgozza fel. Miért most jelent meg?

– Az 1973-tól az ezredfordulóig tartó adatgyűjtés után a rendszerezés és az írás is két-két évet vett igénybe. 2004-től kerestük a könyv kiadóját. Remélem, kézbe fogva sokan gondolják úgy, hogy érdemes volt a nagy munkát elvégeznem.

Honnan a Basamalom?

DR. PESTI János a Pécsi Tudományegyetem nyugdíjas tanára. A kérdésre, hogy miért most és miért ő vállalkozott erre a nagy munkára, egyszerű magyarázatot adott.

– A TANÍTÁS mellett annak idején nem értem rá elmélyülni ebben a munkában. Most viszont jó alkalom adódott, annál is inkább, mivel eddig ebben a témában senki nem vállalkozott ilyen átfogó tanulmány megírására. Talán azért is, mert a számos alapanyagot biztosító elődeim között volt bányamérnök, ügyvéd, erdőmérnök és ügyvéd, nyelvész viszont egy sem.

MINT PESTI János mondja, indíttatását részben családjának, feleségének és fiainak köszönheti, akik nagyon biztatták a könyv megírására. Szerzőként arra törekedett, hogy ne csak a város néprajza, vallásai, helytörténete iránt érdeklődő kutatók kapjanak hasznos információkat, hanem olvasmányos, sztorizós formában mindenki érdekességekkel gyarapodjon, akit érdekel Pécs története.

HOGY MILYENEKKEL? Hát, hogy milyen utcák születtek a térképeken egykor csak „út a szőlőkhöz” jelölésekből, vagy hogy honnan kapta a nevét a Szkókó, a Rigóder vagy a Basamalom.