2014.03.19. 18:27
Veszélyben a Dunántúl legnagyobb városa titulus
Hazai városaink legfrissebb lélekszám adatai egyértelműen tanúskodnak arról, hogy a gazdaságnak mekkora népességmegtartó ereje van. A hiánya pedig ellentétes hatást vált ki.
Az elmúlt két évtized legnagyobb bónuszát kétséget kizáróan Győr és Kecskemét húzta a hazai városok közül, mégpedig az Audi és a Mercedes nagyberuházásaival. Míg Győr esetében a hatás már évek óta kézzel fogható – gyakorlatilag zéró szinten van a munkanélküliség, és minimális a népesség fogyása is – Kecskeméten és körzetében az elkövetkező esztendőkben várható a kedvező folyamat megindulása.
Az úgynevezett „magberuházások” ugyanis nemcsak további nagy, munkahelyteremtő befektetőket vonzanak be, hanem egyre szélesedő sugarú körben gyűjtik maguk köré a beszállítókat, kiszolgáló vállalkozásokat.
A két hazai nyertes ellenpéldáját mutatja sajnálatos módon Pécs. A baranyai megyeszékhelyen ugyanis nemhogy az autóipari óriásokhoz hasonló méretű beruházó nincsen, a rendszerváltás után érkező multik – Nokia, Elcoteq, Ensto – is egymás után hagyták el a várost, és ezt a lélekszám alakulása is tükrözi.
A legnagyobb?
Az elmúlt huszonhárom év alatt a hazai nagyvárosok közül Pécs az egyik, amelyik a legtöbbet vesztett a lakosságából. Pécs lakossága 13,12 százalékkal csökkent, Miskolc lélekszáma 17,07 százalékkal lett kevesebb. (Cikkünk egy korábbi változatában azt állítottuk tévesen, hogy Pécs vesztette a legtöbbet a népességéből. - a szerk.) A baranyai megyeszékhelyen jelenleg mintegy 23-24 ezer fővel laknak kevesebben, mint a rendszerváltás évében. Kaposvár és Szekszárd mindössze néhány ezer fővel fogyatkozott ugyanebben az időszakban, és ha Győr adatait megnézzük, az látszik, hogy csupán néhány száz fős, azaz gyakorlatilag nulla a fogyás mértéke. Ha a folyamat tartósan folytatódik, egy újabb hasonló húsz-huszonöt esztendő azt eredményezheti, hogy Pécs elveszíti a Dunántúl legnagyobb városa pozíciót és titulust is.
További részletek a csütörtöki Dunántúli Naplóban olvashat.