Közélet

2015.08.11. 16:01

Romváry Ferenc a kultúrában és az egyetemben bízik

Dr. Romváry Ferenc (80) Munkácsy-, Pro Civitate Pécs és Tüke díjas művészettörténész szerint a kultúra és az egyetem lehet Pécs igazi esélye.

Babos Attila (Dunántúli Napló)

– A kultúra, a múzeum lehet Pécs kitörési pontja?

– A kultúra értékteremtő, ma még Pécsett meglévő adottsága jelent némi reményt. A Kodály Központ a zene csodálatos szentélye, mindemellett azonban a természettudományi, történeti, néprajzi, valamint a képző- és iparművészet értékeit őrző nagyhírű múzeum nem rendelkezik központi múzeumépülettel. 2007-ben egy bérelt magángyűjtemény másfél évi tündöklésére áldoztak Pécsett mintegy félmilliárd forintot, ahelyett, hogy a Modern Magyar Képtár égisze alatt önálló Városi Képtár alakult volna. A képtár épületében most erősen megkérdőjelezhető vándorkiállításokat rendeznek, olykor szumó-birkózással fűszerezve.

– Csontváry jelenthetne kitörést? Mit gondol a képek Budapestre viteléről?

– Csontváry világnagyság, de nem lesz soha világhírű. Ahhoz ugyanis nem elég a művészi teljesítmény, az is kell hozzá, hogy a nemzetközi műkincspiacon forogjanak az alkotásai. Ráadásul a teljes életmű csupán százharminc darabból áll, ezek nagy része védett állami tulajdonban van. Az, hogy a Csontváry Múzeum Pécsett van, inkább előnyösnek mondható. Aki komolyan érdeklődik és járatos a művészetekben, annak Párizsból, Londonból, Berlinből nézve oly nagy a Budapest–Pécs közti távolság?

– Tart attól, hogy nem hozzák vissza a Csontváry-képeket?

– Ez már 1973 óta érlelődik. Az eredendő bűn az volt, amikor 2010-ben, az EKF évében Isztambulba száműzték Csontváryt. 2015-ben Pécsett az Europa Cantat egyik fő helyi attrakciója lehetett volna. Jól időzítve elvitték Budapestre, egy szakmailag erősen vitatható tárlat érdekében. Azzal az indokkal, hogy ötven éve nem volt Budapesten Csontváry-kiállítás! A tények azonban makacs dolgok.

– Merthogy volt?

– 1991-ben, miniszteri megbízottként megszerveztem és felügyeltem Pécsett a teljes életmű restaurálását, Tarai Teréz, Petheő Károly és Czakó Ferenc közreműködésével. A nagyméretű képek rugós vakrámára kerültek. 1994 februárjában Pécsett, 1994 márciusában Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában a restaurált életmű gyűjteményes kiállítására került sor, onnan vittük tovább Stockholmba, Rotterdamba, Münchenbe. A mostani, 2015-ös, csonka budapesti kiállítás filozófus kurátora kinyilatkoztatta: a Csontváry-életmű egyharmada még lappang. Valóban van 120 hamis Csontváry. Netán ezt a már lezárt Csontváry-vitát akarja valaki – üzleti érdekből – feleleveníteni?

– Miért a kultúrában bízik mégis?

– Mert az ipar még mindig nem tért magához, az újraiparosítás nem következett be, erre egyre kisebb az esély. Ehhez kellett az is, hogy az elmúlt húsz-huszonöt év pécsi vezetése sikertelenül lobbizzon, rossz szerződéseket kössön multikkal, így nem jöttek, avagy a többség hamarosan továbbállt. A város esélye a talpon maradásra – a szén- és ércbányászat megszűnése, valamint az ipar szinte teljes térvesztése következtében – a pécsi egyetem szellemi kapacitása, illetve a kultúra értékteremtő, ma még meglévő adottsága – ez jelenthet még némi reményt.

– Miben látja még a sikertelenség okát?

– Például a közlekedési nehézségekben. Az autópályát nem harminc kilométeres kerülővel kellett volna Pécs mellé hozni, egy új déli folyosó futurisztikus reményében. Úgy látszik, a Mecsek – amelyen keresztül alagutat is fúrhattak volna – az egyik szimbóluma annak, hogy Pécs mennyire el van zárva az országtól, és az ország mennyire elzárkózik Pécstől. A ciklusokon átívelő politikai tehetetlenség másik szimbóluma a Magasház, szintén azt üzeni, ha nem ér véget a tehetetlenség korszaka, továbbra sem számolnak a lehetséges következményekkel, tervezik meg a jövőt, akkor nem várhatunk sok jót.

A rendszerváltás vesztese a múzeum

Dr. Romváry Ferenc több mint három évtizeden keresztül volt a Janus Pannonius Múzeum művészettörténeti osztályvezetője. A Modern Magyar Képtár gyűjteményét nemzetközi rangúvá fejlesztette. A Káptalan utca az ő tevékenysége révén „múzeumutcaként” híresült el, tárlatlátogatottsága a 80-as években több mint félmillió volt évente.

Állítja, a rendszerváltás és az EKF nagy vesztese Pécs és múzeuma. A megye és a város egyaránt nagy kiállítótérben gondolkodott, nem múzeumközpontban. A múzeum állandóságot sugall, és hármas osztatú: gyűjtemény – tudományos feldolgozás – kiállítás. A nagy kiállítótér nem feltételezi mindezt, a kiállítás csupán időszakos és rövid időtartamú.

2013-ban a város vette át a múzeumot a megyétől. Azóta nem tud vele mit kezdeni, Budapestről importált tanácsadók ötletelnek.

Hogy mi tetszik Romváry Ferencnek az új pécsi belvárosban? Például az Árkád. Emlékszik ugyanis arra, mi volt a helyén és környezetében, hogyan nézett ki. Az Árkád beépítése, környezetbe illesztése valódi építészeti bravúr. Szerinte azért, hogy a belváros olyan állapotban van, mint amilyenben ma található, nem az Árkád hibáztatható. Nem az volt a baj, hogy beengedték a belvárosba az Árkádot, hanem hogy előtte nem számoltak azzal, mi fog történni, mi történhet, s nem tervezték meg a jövőt, nem találták ki, sőt még ma sem tudják igazán.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!