Kultúra

2012.06.22. 19:19

Fishing: nincs idő aludni

A Fishing on Orfű fesztivál végérvényesen kinőtte a „kicsi, de aranyos” kategóriáját. Az első nap éjszakáját ott töltöttük.

Fülöp Zoltán (Dunántúli Napló)

Azért nem volt teljesen valóságtól elrugaszkodott az a feltételezésünk, hogy a fesztivál első napján, este tíz órakor még találunk parkolóhelyet a bejárat közelében – három évvel ezelőtt, ugyanúgy a premiernapon, igaz, pár órával korábban, néhány autó magányoskodott csupán a környéken. 2012-re azonban a Fishing on Orfű végérvényesen kinőtte a „kis, aranyos fesztiválka” kategóriáját: annyian vannak ugyanis, hogy három kört kell futnunk, mire találunk egy nagy jóindulattal parkolóhelynek nevezhető talpalatnyit.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Indult a buli! (fotó: Borbás Mátyás)
[/caption]

Hogy a Fishing tényleg nem kis fesztivál többé, azt mi sem jelzi jobban, minthogy egy kezünk elég ahhoz, hogy összeszámoljuk, hány ismerőssel futottunk össze. Persze, nem könnyíti meg a helyzetünket az sem, hogy a camping kivilágítása paraszthajszálnyira van a nullától – a főutakról lelépve mindenki botorkál csak. Terepszemle közben majdnem be is esünk egy sátorba, azért néhány mondatot így is elcsípünk, szerinted ez a szerelem, kérdezi keményen valaki, szomorúság gördül kifelé, drámázás, szétválás, mosolyra könny.

Az egyik színpadhoz menekülünk. Programfüzetünk az autóban maradt, de tudjuk jól, hogy van miből szemezgetni. A fesztiválozók bizony szemezgetnek is, szétszóródik a brutálisan sok ember, így végül egyik általunk látott koncerten sem volt teljes heringezés, lányok, fiúk vegyest álldogáltak, de lehetett mozogni, táncolni, derekat átkarolni, véletlenül persze.

----------------------------------------------------------------------------
Ön szerint mitől jó hangulatú egy fesztivál? Szavazzon a középső hasábban!
----------------------------------------------------------------------------

Belekukkantunk a portugál–cseh meccsbe is, a jelenlévők nagy többsége csehbarát, gyors közvélemény-kutatásunkból kiderül, hogy vagy azért, mert a cseh sör a legjobb a világon, vagy azért, mert gyakorlatilag teljesen mindegy, kivel játszik Portugália, vagyis egészen konkrétan Cristiano Ronaldo, az ellenfélnek kell szurkolni. Ronaldót különösebben nem zavarja, hogy Orfűn közellenség, befejeli a továbbjutást érőt, a tömeg búfelejteni indul, erre pedig nem is lehet jobbat találni a Belgánál. A zenekar tutira játszik, a „csak-a-sláger” programot nyomják, a közönség hálás, együtt üvölti boldog- boldogtalan, hogy „magyar nemzeti hip-hopot!” Ma este mindenki belga.

A koncert után folytatjuk a céltalan kódorgást, vezetőink a csillagok az égen, meg a leizzó cigaretták előttünk – néhány istenes esést valószínűleg ez utóbbinak köszönhetően úszunk meg. Megnézzük persze az étel- és italkínálatot is, semmi meglepetés, ennek, itt, ennyi. Örömteli ugyanakkor, hogy ha kicsit többet szánunk rá, egészen minőségi borokhoz is hozzáférhetünk. Szánunk, férünk: jobbfajta száraz, fehér fölött nyitjuk ki először a programfüzetet.
Mostantól okosabbak leszünk – és nem alszunk egy percet sem.

Tóátugrás, sokadszorra

A MŰSOR alapján érdemes lehet a szombat estét kint tölteni, hiszen egy sor remek program vár még ránk. A nagyszínpadon lép fel az Európa Kiadó, a 30Y, a Kiscsillag és Péterfy Bori is, de kicsit bóklászva belefuthatunk a Psycho Mutants, az Irie Maffia, a Pluto, és titkos kedvencünk, az Esti Kornél zenekar koncertjébe is. Ráadásul szombaton délután kerül sor az immár konstansnak mondható programra, Rátgéber László tóátugrására. A tréner lapunknak korábban szentül megfogadta, hogy idén tényleg átugorja a tavat. Mi hiszünk neki.

Ezek is érdekelhetik