2013.06.17. 15:48
Draskovich-bikák: a nemes, gyönyörű ormánsági szarvas igazi különlegesség
Egy sellyei vadásztársaság szerint a jómódú, puskás turisták a térség fellendítését is segítenék.
Az 1880-as évektől kezdett nemesítés egyedülálló és sikeres kísérlet volt. A Dráva-melléken korábban jellemző kevés ágú, de vastag agancsú szarvasokhoz gyönyörű dárdai gímszarvasokat hozattak a Draskovichok, s az így nevelt állomány páratlan szépségű és trófeájú, Európában is ismert, sőt etalonként jegyzett szarvast adott az Ormánságnak. Az ormánsági, vagy sellyei szarvast Draskovich-bikaként is ismerik.
A vadaspark a II. világháború után már nem működött, az állomány továbbvándorolt, így hatott frissítően a megye koronás-patásaira. A vadásztársaság tagjai az épp ötven éve elhunyt gróf tiszteletére, horvát kollégák részvételével konferenciát tartottak nemrég Sellyén, ahol elhatározták, hogy az ormánsági szarvas élőhelyét szakszerű vadgazdálkodással biztosítani igyekeznek.
E tudatos vadgazdálkodás része, hogy nem lövik ki idő előtt a szarvasokat, így mind nagyobb és szebb koronával rendelkező vadak fogják tovább örökíteni főbb tulajdonságaikat.
Mindemellett olyan vadászokat próbálnak inkább vendégül látni, akik a szabályokat tiszteletben tartják, és a minőséget meg tudják, és hajlandóak is kifizetni. Mindez a térség fejlesztéséhez is hozzájárulhat szerintük, kapcsolatban vannak például több falusi vendéglátóval. Úgy vélik, elsősorban a hazai és közép-európai vadászokra kell leendő vendégeikként tekinteniük.
Gomba, tölgy, templom
Az Ormánság féltett kincse a fehér szarvasgomba (fehér isztriai gomba), aminek felvásárlási ára kilónként 150–200 ezer forint is lehet, de külföldön ennél is többért értékesíthető. A helyi gasztronómiai kínálatot egészen egyedülállóvá tehetné, ha helyben használnák fel, de igaz: erősen szezonális termékről beszélhetünk.
Az Ormánság erdeit az egyre ritkább, gyönyörű kocsányos tölgyek miatt is érdemes felkeresni, míg több települést a különleges, festett kazettás mennyezetű református templomaikért.