A kisbabát a lépcsőházban altatjuk? - teszi fel a kérdést egy bosszús olvasónk

Egy társasház kilencedik emeletén lakok. Szerencsére a közvetlen mellettem, alattam és felettem lakó szomszédok rendkívül kedvesek, aranyosak, nem lehet rájuk panaszkodni. Tisztában vagyok a ház szabályaival, de miért van az, hogy ha én tudok ,,csendesen” élni, akkor más nem? 

A történet rém egyszerű. Nemrégiben beköltözött egy fiatal pár az ötödik emeletre. Rövidesen megszületett a kisbabájuk, aki, mint utólag kiderült számomra igen hasfájós lehetett. Mozgásom gyanánt sokszor szoktam fel vagy éppen lesétálni, ha nem akarom megvárni a liftet. Meglepetésemre nem egyszer fordult elő, hogy az ajtó előtt, mózeskosárban találkoztam a csöppséggel, aki egyébként aludt. 

Pár hét elteltével a kisbaba minden este éktelen sírásba kezdett. Felvetődik a kérdés, hogy honnan tudom? Onnan, hogy a kislány heteken keresztül minden áldott este kint sírta álomba magát a lépcsőházban. Amivel több probléma is van. 

Mi van akkor, ha valaki megfogja és elviszi azt a kis csöppséget? A levegő minőségéről abban a zárt térben inkább nem is beszélnék. Arról meg még inkább nem, hogy a többi lakót ez mennyire zavarhatta. 

Név és cím a szerkesztőségben

Ha érdekeset látott, hallott, mondja el nekünk! A 06 30/3511-111-es számon várjuk hívását minden hétköznap 8 és 16 óra között.