Sok csoda közt… – 65 éves a Pécsi Kamarakórus

„Sok csoda közt …az volt a legszebb, hogy 65 éven keresztül együtt maradhattunk, még ma is együtt lépkedhetünk és együtt muzsikálunk” – írja a jubileumi kiadványban Tillai Aurél Kossuth - és Liszt - díjas karnagy, érdemes művész, professor emeritus, Pécs város díszpolgára, aki Magyar Örökség díjas kórusával
ismét emlékezetes pillanatok teremtője volt.

A várakozással teli levegőben elsőként Kodály: Köszöntője csendült fel. 65 év! Megannyi mű! Micsoda repertoár! Melyikre essen a választás, hogy méltón reprezentálja az út fontos állomásait? Hogy’ férhetne a szűk koncert – idő keretbe az a szellemi gazdagság, amit e kivételes kórus felhalmozott?
„Sok csoda közt” - C. Janequin madrigálja szólalt meg, mellyel 1958 -ban útjukra indultak, s a másik szívbéli Janequin – kórusmű, melyet a társkarnagy – barát, Dobos László fordított. Szászi János, az est házigazdája évtizedek óta közreműködője az együttes fellépéseinek. A kórus történetének eseményeit idézte fel egy – egy műsorszámot összekötve. A kívülálló bepillantást nyerhetett az együttes életébe, a hajdanvolt énekesek újra átélhették a koncertek, utazások sokszínű élményeit.
Claudio Monteverdi: Cor mio mentre vi miro című madrigálja szólalt meg. E szerző több szempontból is jelentős Tillai Aurél pályája során. Hiszen a kórus első lemezén is Monteverdi csodálatos egyházi zenéje szerepelt.

A muzsikát tiszteletteljes, bensőséges percek szakították meg: elsőként Pécs városa nevében Zag Gábor alpolgármester köszöntötte Tillai Aurélt és a 65 éves Pécsi Kamarakórust, majd Prof. Dr. Lénárd László Széchenyi -díjas neurobiológus, rector emeritus, Pécs város díszpolgára baráti szavakkal méltatta az ünnepelteket. A kórus otthona, a Civil Közösségek Háza nevében a Nevelők Háza Egyesület ügyvezető elnöke, Vincze Csilla Anna, egykori kórustag idézte fel örökérvényű emlékeit és köszöntötte szeretettel és tisztelettel a kórust és karnagyát. 
Megható volt, amikor elkezdődött Henrich Schütz: Pater noster – Mi Atyánk-ja. A közönség soraiban ülő régi kórustagok még a levegőt is együtt vették a színpadon állókkal. A romantikus szerzők között F. Mendelssohn – Bartholdy kórusművei az utóbbi évtizedekben kerültek a kamarakórus repertoárjába. A N. Lenau versére komponált Herbstlied az együttes tolmácsolásában betekintést engedett a költemény legmélyebb rétegeibe is.
G. Rossini Stabat Matere fontos helyet foglal el a kórus életében. A megrázó erejű zárótételt hallottuk: Quando corpus morietur. A szünet előtt az ünnepeltek repertoárjának egyik emblematikus darabja szólalt meg.

F. Mendelssohn Bartholdy: Hör mein Bitten kezdetű, az 55.zsoltárra írott darabjában a szólót éneklő Komáromi Alice csillogó szopránja a magasba szárnyalt, Timkó János Pál zongorakísérete érzékenyen követte a karnagy, a szólista és a kórus minden rezdülését.
A szünet alkalmat adott a rég nem látott barátok, ismerősök üdvözlésére, meleg, baráti ölelésekre. A jubileumi hangverseny második felében a közönség Tillai Aurél zeneszerzői műhelyéből hallhatott egy talán újromantikusnak nevezhető gyönyörű példát. A II. Vonósnégyes részleteit Deák Márta, Morvay Ágnes, Janzsó Ildikó és Murin Jaroslav adta elő.

Nem véletlen, hogy a Pécsi Kamarakórus Franciaországban készült Kodály – lemeze a kritikusok szerint a Kodály – interpretációk etalonja. Most a Kamarakórus Kodály Zoltán - Ady Endre: Akik mindig elkésnek című művét énekelte, amely minden alkalommal megrázó erővel hat a hallgatóságra. De most csoda történt. A mű végén az együttest eddig a tapsaival elhalmozó közönség - a kórus egyik énekesét idézve: „néma csendben, lélegzet visszafojtva csak ült, csendben, nem tapsolt. Megállt a levegő. Sokáig. Nagyon sokáig.”
Sűrű pillanat volt. Mintha a jelen fájdalmai, a múltunk visszavonhatatlansága, az egyéni sorskérdések, Kodály és Ady zsenije ebben a Liszt – termi katartikus pillanatban sűrűsödtek volna össze: …elkésünk!”  Felejthetetlen élményben volt része a jelenlévőknek. Bárdos Lajos 10 éven át utazott a Kamarakórushoz Pécsre, az első Bárdos - lemez is a Kamarakórussal készült. Hogy felelevenítsék a közös munka gyönyörűségét, megszólaltatták a jubileumi hangversenyen Bárdos: Patkóéknál című bővérű népdalfeldolgozását.
Pászti Miklós: Lamento című kórusműve Kopjár Anikó szólójával az est meghatóan szép pillanatainak egyike volt.

Az oratórikus művek előtt Dr. Hoppál Péter kormánybiztos a Pécsi Egyetemi Kórus, valamint a PTE Művészeti Kara nevében köszöntötte a nemrég 93. születésnapját ünneplő Tillai Aurél professor emeritust, hajdani tanárát, valamint a jubiláló kórust. E köszöntőt követően került sor Tillai Aurél: Tüke – miséje két tételének előadására. Tillai Aurél a misét a Tüke-díj átadásának ünnepi alkalmára komponálta. Vezényletével 2008-ban hangzott el első alkalommal.
A mise Benedictus és Agnus Dei tételének énekes szólistái: Tillai Csilla – szoprán, Tillai Tímea – mezzoszoprán, Kunváriné Okos Ilona – alt, Tillai Atilla – tenor, Dergez Domonkos – basszus. A Kamarakórus jelenlegi tagjai mellé a régiek közül nagy örömmel csatlakoztak néhányan.
Hangszeres szólisták: Nepp Yvett – fuvola, Keszler Krisztián – trombita, Janzsó Ildikó – cselló, Timkó János Pál – zongora
Az együtteshez méltó, tartalmas jubileumi koncert befejező műsorszáma szintén emlékeket idézett: Joseph Haydn: Teremtés című oratóriumát 1985 -ben, az assisi San Francesco katedrálisban a hirosimai atomtámadás 40. évfordulóján énekelték. „Singt dem Herren”. E mű zárókórusával búcsúzott az ünneplő közönségtől, barátoktól, ismerősöktől a Pécsi Kamarakórus és alapító karnagya: Tillai Aurél.
Lélekemelő koncert részesei voltunk! A szívünk örömmel és hálával teli! Köszönet érte, Pécsi Kamarakórus!
Köszönet érte, Tanár Úr!

Bencze Enikő