Kárbejelentéssel kapcsolatos hibák lakásbiztosításnál

Azt mindenki tudja, hogy miért jó, ha van lakásbiztosításunk: ha kár keletkezik a biztosított ingatlanban, akkor a biztosító fizet, így nem maradunk magunkra a kárunkkal.

Ehhez azonban szükséges tudni, hogy a biztosításunk mire is terjed ki pontosan, illetve azt is, hogy mit kell tenni ilyen esetekben.

Ugyanis annak, hogy a biztosító megtérítse a keletkezett kárt, bizony vannak szabályai, ám ezzel kapcsolatban vannak tipikus hibák, amiket a bejelentők elkövetnek.

A következőkben most ezeket fogjuk tisztázni, hiszen nem árt tudni, milyen kötelezettségeink vannak, illetve, hogy mit várhatunk el a biztosítónktól.

A kár bejelentése

Az első és legfontosabb dolog ezzel kapcsolatban, hogy csak olyan kárt jelentsünk be, amire a biztosításunk kiterjed.

A Pannon-Safe lakásbiztosítási szakértői szerint a legtöbb ilyen bejelentés azért kerül elutasításra, mert nincs érvényben biztosítás az adott kárra vonatkozóan.

Ehhez persze tisztában kell lennünk azzal, hogy mire is vonatkozik pontosan a biztosításunk: ebben segítséget nyújthat a szerződés, melyben pontosan le van írva, hogy milyen esetekben lehet kárigényt benyújtani.

Mikor kell megtenni a kárbejelentést?

Bizony, az is egy gyakori hiba szokott lenni, hogy a tulajdonosok nem jelentik be időben a káreseményt.

A bejelentésnek általában a kár keletkezésétől, vagy az észlelésétől számított 2 napon belül meg kell tenni a bejelentést.

Ez azért fontos, mert a legtöbb esetben szükséges egy szakértői, kárfelmérő vizsgálat, aminek során meghatározzák a kár mértékét, illetve megvizsgálják a körülményeit is.

Amennyiben a bejelentés nem történik meg a meghatározott időn belül, úgy akár el is lehet esni a biztosítási kártérítéstől.

Így tehát semmiképp sem érdemes ezzel várni, még akkor sem, ha a keletkezett kár kisebb mértékű, vagy nem befolyásolja a mindennapjainkat.

Ezekben az esetekben nincs kártérítés

Gyakori tévhit, hogy az emberek azt hiszik, ha meg van kötve a lakásbiztosítás, akkor történhet bármi, a biztosító fizetni fog.

De ahogyan már a fentiekből is kiderülhetett: ez nincs így.

A kárfelmérők időről-időre találkoznak olyan esetekkel, amikor beázás miatt történik a bejelentés, ám a helyszínen kiderül, hogy az eset nem most történt, hanem már évek óta ázik a fal.

Ilyenkor természetesen nem fizet a biztosító, egyrészt azért, mert nem történt meg időben a kárbejelentés, másrészt pedig azért, mert feltehetőleg a karbantartás hiánya okozta a problémát.

Ugyanez a helyzet egy tetőről leesett cserépnél is: ha nem vihar okozta a kárt, úgy szintén karbantartatlanságról lehet beszélni, ami szintén nem minősül biztosítási eseménynek.

Nem gondolnánk, de ezekért fizet a biztosító

Megeshet, hogy valaki azért nem jelent be egy káreseményt, mert nem tudja, hogy a biztosítása kiterjed rá.

Ez is egy hiba lehet, hiszen azt mutatja, hogy nem egyértelmű számunkra, miért is fizetjük pontosan a biztosítási díjat.

De érdemes tudni, hogy például az esőzésekből és viharokból fakadó károkért is fizet a biztosító.

Ilyen eset például, ha betörik az üveg; ezt egyébként már szemle nélkül is megtérítik.

Ugyanez elmondható a villámcsapás okozta másodlagos károkról is: ezeket szintén megtéríti a biztosító, amennyiben az úgynevezett villámtérkép szerint valóban volt az adott területen villámcsapás.

Tippek a kárbejelentéshez

Ha megtörtént a baj, azt mielőbb jelezni kell a biztosító felé.

Annak érdekében, hogy bizonyítani tudjuk a kárt, érdemes fotókat készíteni, mielőtt bármihez is hozzányúlnánk; előfordul, hogy ez szükséges is a kárbejelentéshez.

Ezután pedig – ha van rá lehetőség – ügyeljünk arra, hogy a további károkat megelőzzük.

A fentiek tükrében érdemes tehát észben tartani, hogy mire is terjed ki a biztosításunk, hiszen ha jogtalan kárigénnyel jelentkezünk a biztosítónál, úgy azt el fogják utasítani.

De szerencsére van lehetőség a lakásbiztosítás módosítására, illetve kiterjesztésére is.