BAMA

Amint az ismert, Mészáros András 2008 októberben történt elbocsátását követően bruttó negyvenmillió forintos kártérítést követelve beperelte a Pécs2010 Menedzsment Központot.

A sokáig húzódó eljárás első fokon idén májusban zárult le, akkor a megyei bíróság kilencmillió forintot ítélt meg számára. Az összeget az alapján állapították meg, hogy a menesztett főigazgató mikor talált magának új állást, vagyis meddig volt munka nélkül.

  Vette kabátját, nem tűnt boldognak, még ő fizethet. Mészáros András pere a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik. (fotó: Laufer László)

A döntés ellen Mészáros a kártérítés mértékének növelését, míg az alperes az eljárás megszüntetését kérve fellebbezett.

Az ítélőtábla Lábady Tamás vezette polgári tanácsa szerdán kihirdetett jogerős határozatában azonban úgy ítélte meg, hogy a munkáltatónak megrendült a bizalma Mészáros Andrásban, ez pedig önmagában alapos oknak tekinthető a megbízási szerződés felmondására. A bíró utalt rá, hogy az ilyen szerződés bizalmi viszonyon alapul, ezért a megbízottnak a megbízó érdekeinek megfelelően kell eljárnia. Ellenkező esetben a felmondás jogát nemcsak a megbízott szerződésszegése esetén, hanem szubjektív okokra hivatkozva is gyakorolni lehet.

Lábady Tamás az ítélet indoklása során kifejtette, Mészáros András ugyan nem szegett szerződést, azonban már annak felmondása – erről ellenszavazat nélkül határozott a pécsi közgyűlés – előtt kifogásokat fogalmaztak meg vele szemben.

A bíró kiemelte, a volt főigazgató a konfliktusok kezelése helyett újabb vitákat váltott ki tevékenységével. Nem sikerült jó kapcsolatot kialakítania a művészeti tanáccsal, a művészeti igazgatóval, a polgármesteri kabinettel, s vitába keveredett az oktatási miniszterrel is. Hozzátetette, a pécsi értelmiség és Mészáros között sem volt párbeszéd, mindezek hatására pedig azok közül is sokan elfordultak a programtól, akik az elindításában közreműködtek.

  A főigazgató egy belvárosi éttermet választott szakmai megbeszélései színteréül (fotó: DN archív)

Lábady Tamás hangsúlyozta, egy olyan kiemelt, az Európai Unió által támogatott program során, mint az EKF, a főigazgatónak fokozott kompromisszumkészséget kellett volna tanúsítania az abban részt vevő hatóságokkal, szervezetekkel, azonban ezzel ellentétes folyamatok bontakoztak ki.  Az ítélőtábla megállapította, hogy a kezdeti támogatás után általános bizalomvesztés alakult ki Mészáros Andrással szemben, ez pedig felmondási ok lehetett, így a menedzsmentközpontnak nincs kártérítési felelőssége az ügyben.

A tetemes, 1,7 milliós perköltséget a vesztes félnek, Mészáros Andrásnak kell megfizetnie.

- Az első félidőt én nyertem, a másodikat nem. Elgondolkodtató, hogy néhány hónap alatt mi változott – nyilatkozta a volt főigazgató a döntést követően -, vagyis hogy ugyanazon tényeket megvizsgálva miképpen dönthetett ellentétesen a két bíróság, ez meglehetősen furcsa. Felülvizsgálati kérelemmel a Legfelsőbb Bírósághoz fogok fordulni – jelentette ki.

Mészáros András hozzátette azt is, interaktív opcióktól mentes weboldalt hoz létre, ahol az ügy összes, birtokában lévő dokumentumát közzéteszi.

Könnyen vádlott is lehetett volna, ha nem áll ellen?

Mészáros András korábban azt mondta a bíróságon, „ha eltávolítása óta minden rendben lenne az EKF-kapcsán, akkor talán hihető lenne, hogy korábban minden baj forrása ő volt”. Kijelentette, a pécsi MSZP-frakción belül zajlott játszmák áldozata, s hozzátette azt is, „ha nem áll ellen bizonyos politikusok által megfogalmazott kéréseknek, előfordulhatott volna, hogy ma nem felperesként, hanem vádlottként kellett volna a bíróság elé állnia, amint erre szerte az országban számos példa van.”

Mészáros Andrást 2008. október 9-én menesztette a pécsi közgyűlés. A lépés indokaként a bizalomvesztést, a beruházások késlekedését, a bevételek elmaradását és azt hozták fel, hogy Pécs nem tudott kilépni az EKF-előkészületekhez köthető „negatív hírspirálból”.