BAMA

A busójárás eredetéről ma már egyöntetű az a vélemény, ami szerint a farsangolásnak a télűzés volt a célja. E vélekedés terjedésével párhuzamosan, ha feledésbe nem is veszett, legalábbis háttérbe szorult a „népi” elgondolás.

A legenda szerint  a török időkben az országnak volt egy olyan része, melyet a török soha nem tudott elfoglalni. Ez volt a Margitta-sziget. Ide húzódtak vissza a környékbeli lakosok, az általuk jól ismert utakon. De a törökök megtalálták  az ösvényeket. Ekkor a mohácsiak vezetője, mivel fegyverük nem volt, kitalálta, öltözzenek ijesztő ruhákba, erősítsenek fejükre kecskeszarvakat, és kereplőkkel csapjanak minél nagyobb zajt, hogy elijesszék a babonás törököket. A terv sikerült, és az ellenség elmenekült.

A kutatók szerint a busójárás  annyiban függ össze a törökökkel, hogy megszállásukat követően az elnéptelenedett területekre betelepülők érkeztek - köztük horvátok. Egyik kisebb csoportjuk, a sokácok, ma is Mohácson és környékén élnek. Miután összefüggő területen laktak együtt, ennek betudhatóan maradhatott fent a magukkal hozott szokás, a télűző ünnep, ami az 1900-as években még számos  horvátok lakta faluban hagyomány volt. Mohácson máig fennmaradt, bár sokat változtak egyes elemei.

Kisfarsang napján, azaz a busójárás előtti csütörtökön az utcán megjelennek a „kisbusók”, és a jankelék. Ezzel szemben anno a mohácsi sokác gyermekek közül a fiúk lány-, a lányok fiúruhákat öltöttek, s arcukat egy ruhadarabbal eltakarva jártak házról házra, ahol megvendégelték őket. A vasárnapi események egyes elemei is átalakultak. Régen nem volt menetre emlékeztető felvonulás, a busók kisebb csoportokban keresték fel a sokác negyedben a házakat. Jelképesen felszántották az udvart, hamuval körbeszórták a házakat – előbbivel a nagyobb termést, utóbbival a gonosz távoltartását szerették volna előmozdítani. A máglyát sem mai helyén, a Széchenyi téren rakták és gyújtották meg, hanem a Kóló téren.

Egészen a múlt század közepéig farsangtemetéskor nem égettek koporsót a máglyán, ez csak 1950-től vált szokássá. Ugyancsak viszonylag új eredetű az az elem is, hogy a Dunán is vízre bocsátanak egy koporsót a télűzők.