Praktikák

2022.08.15. 17:30

Így spórolhatunk hatékonyan az élelmiszerekkel

A vágtázó élelmiszer­árak egyik következménye, hogy a szemétbe dobott ételek értéke is jóval magasabb lehet az idén, mint amekkora néhány évvel ezelőtt volt.

W. K.

 Egy négytagú család esetében évente akár közel 90.000 forint értékű élelmiszer is a kukában végezheti, pedig pár egyszerű trükk segítségével könnyen csökkenthető a pazarlás. 


Globálisan az emberi fogyasztásra megtermelt élelmiszer egyharmada, évente mintegy 1,3 milliárd tonna végzi hulladékként vagy megy kárba. Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO adatai szerint a világ tehetős országaiban évente keletkező élelmiszer-hulladék mennyisége (222 millió tonna) nem sokkal marad el Afrika szubszaharai térségének teljes éves élelmiszer-termelésétől (230 millió tonna), Európában pedig annyi élelmiszer vész kárba, amennyi elegendő lenne 200 millió ember számára. Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, amelynek jelentős hányada – körülbelül harmada – a háztartásokban termelődik. 
 

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) kutatása szerint 2019-ben a magyar háztartásokban évi 65 kilogramm élelmiszer-hulladék keletkezett fejenként, vagyis a megvásárolt élelmiszerek 10-11%-a végezte a szemetesben. Ez egyrészt kedvező változást jelez a 2016-os felméréshez képest, hiszen az akkori kutatás 68 kg-os értéket mutatott ki, illetve jócskán elmarad a 92 kg/fős EU-átlagtól, másrészt továbbra is az a helyzet, hogy e mennyiség mintegy fele, évi 32-33 kg – tudatosabb vásárlással, tervezéssel, tárolással – elkerülhető lenne. (Elkerülhető hulladéknak azok az élelmiszerek számítanak, amelyeket csak azért dobunk ki, mert a nem megfelelő tárolás miatt megromlottak, vagy egyszerűen csak feleslegesen vásároltuk meg. Ezzel szemben például a tojáshéj, a csontok, az almacsutka, a banánhéj stb. a nem elkerülhető hulladékok körébe tartozik.) 
 

Egy országos, reprezentatív kutatás alapján a mindennapokban a válaszadók csupán kevesebb mint harmada gazdálkodik úgy a készleteivel, hogy szinte soha nem kell kidobnia romlott ételt. Ennél is rosszabb a helyzet a 18–29 éves korosztályban: közel felük havonta egy-két alkalommal szembesül azzal, hogy ki kell dobnia a megromlott ételeket. 
Mivel a háztartások fogyasztása az elmúlt években folyamatosan nőtt, az idén pedig főként a meglóduló árak hatása lesz jelentős, 2022-ben egy négytagú család esetében az elpazarolt érték megközelítheti a 90.000 forintot. 
 

Az élelmiszer-pazarlás mérséklését célzó Maradék nélkül program weboldalán számos praktikus tipp található: ne menjünk éhesen vásárolni, tervezzük meg a heti menüt, a maradék ételeket – az élelmiszer-biztonsági szabályok betartása mellett – új fogásokban hasznosítsuk újra, amit lehet, fagyasszunk le, illetve figyeljünk a helyes tárolásra és a hűtő megfelelő hőmérsékletére. 
 

Jó szolgálatot tesz a korszerű hűtőkben megtalálható ún. FreshBalancer és FreshConverter rendszer is, amely frissen tartó rekeszenként optimális páratartalmat, illetve hőmérsékletet biztosít a húsoknak, zöldségeknek, gyümölcsöknek, sajtoknak, felvágottaknak, így azok tovább őrzik meg minőségüket. Hasonló célt szolgál a Moist Balance Crisper funkció is: itt a rekesz teteje speciálisan bordázott, így a zöldségekből és gyümölcsökből felszálló párát visszavezeti rájuk, hogy tovább maradjanak frissek. 

A Door-­in-Door megoldás, vagyis amikor a hűtőajtónak csak egy kisebb részét nyitjuk ki, szintén az ételek frissen tartását és az energiahatékonyságot szolgálja, így kevesebb levegőt engedünk ki a hűtőből. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!