Patagónia erdőit fenyegetik a betelepített hódok

A rágcsálókat Kanadából telepítették be, hogy a prémkereskedelemmel fellendítsék az emberek letelepedését a Tűzföld zord, gyéren lakott szigetvilágában. A program azonban sikertelennek bizonyult, ám a hódok maradtak és a kezdeti tíz párból mára már több mint százezer egyed él a térségben.

Egyetlen állatnak elég ereje van ahhoz, hogy néhány nap alatt „kivágjon egy fát”, amelynek száz évre volt szüksége a teljes kifejlődéshez.

– A hódok, az emberekhez hasonlóan az ökoszisztéma mérnökei. Hogy a természetben megvessék a lábukat, módosítják azt, olyan feltételeket teremtve, amelyek számukra szükségesek – mondta Cristobal Arredondo, a Wildlife Conservation Society (WCS) kutatója. Hozzátette: a hódok a 300 ezer hektáros nemzeti parkban is hatalmas pusztítást végeztek.

Tűzföld chilei oldala folyóinak, patakjainak több mint 90 százalékát elterelték, ami nagy hatással van az ökoszisztémára.

A globális felmelegedéshez is hozzájárulnak, mivel a szétrágott fák és a talaj évszázadokon át tárolt szenet bocsát ki a légkörbe, ahogy a tölgyfák rohadnak.

A Chilei Egyetem tanulmánya a rágcsálók inváziójának társadalmi, gazdasági hatását 73 millió dollárra becsülte a biológiai sokféleség elvesztése által egy olyan természetvédelmi térségben, ahol a vízzel elárasztott területeken fellendülhetne a fakitermelés és a mezőgazdaság. Ha semmit nem tesznek ellene, a hódok okozta károk 20 év múlva további 260 millió dollárt tesznek ki – figyelmeztettek a kutatók.

Chilében engedik a hódok elejtését, az erdészeti tárca még jutalmat is ajánlott fel minden egyes lelőtt állatért. Ám sem csapdákkal való befogásuk, sem kilövésük nem vezetett eredményre, sőt növelte a kegyetlen bánásmód miatti aggodalmakat.

Borítókép: Egy hódítóként viselkedő hód Chilében