Az év végére ígértek az EKF munkálatai miatt kártérítést

Jelentős bevételkiesést szenvedtek el azok a pécsi vagy itt is működő vállalkozások, amelyek az EKF-programhoz kapcsolódó – 2009-es, 2010-es – építkezések idején üzletüket bezárni kényszerültek, vagy annak megközelítése körülményessé vált. Most amiatt keresték a Dunántúli Naplót, mert annak ellenére sem kaptak egy fillért sem eddig, hogy elfogadták az önkormányzat által részükre felajánlott – szerintük a reálisnál jóval szerényebb – kártalanítási összeget. Páva Zsolt polgármester szorgalmazta a megállapodást, de – mivel peren kívüli egyezségről van szó – a pénzügyi és gazdasági bizottság döntése szükségeltetik a kifizetéshez. Amikor elfogadták az ajánlatot, egy szerződésmintát is kiküldtek a részükre, s szóban is közölték velük, hogy ez év végéig kártalanítják őket.

Több mint 120 vállalkozó nyújtott be ilyen igényt mintegy 100 milliós összeget kérve, a város által felkért külső könyvvizsgáló szerint viszont csak 36 vállalkozónak jár 34 millió. A pénzügyi és gazdasági bizottság elé augusztus végén bekerült javaslatról a vállalkozók úgy tudták, azt nem tárgyalták érdemben pénzhiány okán, s hogy emiatt nem kaptak még pénzt. Érdeklődésükre azonban nem kaptak választ sem, állítják.

A polgármesteri hivatalnál viszont azt mondták, a bizottság a szakvéleményt azért nem fogadta el, mert az nem tért ki a jogalapra, csak számviteli kérdésekre, ezért nem volt teljesen megalapozott. Ennek ellenére sok vállalkozó kapott jelentős bérleti díjkedvezményt – természetesen azok, akik holdingos ingatlant bérelnek. A hivatal szerint a városháza az érdeklődőket folyamatosan tájékoztatja, de egyelőre a jogalap sem biztos, ezért a számszerű adatok is változhatnak még. A szakértői véleményt pontosítani kell, ami még nem történt meg, információt azonban arról nem kaptunk, azt megrendelték-e egyáltalán.

Azok a vállalkozók, cégek, amelyek esetlegesen tönkrementek, megszűntek – nyilván csak részben, kis részben a lezárások miatt elszenvedett forgalomkiesés miatt –, illetve ezek tulajdonosai már hiába is követelnek bármiféle kártalanítást. A városházán érdeklődésünkre elmondták, hogy az EKF-programra kapott uniós forrásból nem lehet a kártalanítást kifizetni. Megjegyezzük viszont, hogy az 2006 óta sejthető, tudható volt – két éve pedig egészen konkrétan tudható –, hogy a vállalkozók kártalanítására célszerű lett volna tartalékot képezni. A városházi nyilatkozat arra nem tért ki, hogy milyen kapcsolat lehet a jogalap meghatározása, és a számvitelileg a bevont szakértők szerint is indokoltnak tartott kártalanítási összegek esetleges változása között. Ahogyan azt sem tudtuk meg, hogy amikor a könyvvizsgálói szakértői jelentést bekérték, kérés volt-e bárki felé is, hogy egyidejűleg a jogalapot is tisztázzák.

Babos A. (Dunántúli Napló) -->