Pécs határában fúrnak az uránkutatók

A munkálatok megkezdését olvasóink is jelezték a Dunántúli Naplónak, igaz, ők még nem tudták pontosan, hogy miért járnak gépekkel, építőanyaggal megrakott teherautók a város északnyugati határán. Érdeklődésünkre kiderült, hogy a mecseki uránvagyon kutatása folytatódik Mecsekszentkúton.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] A belvárostól pár kilométerre fekvő Mecsekszentkúton újabb kutatófúrások kezdődtek (fotó: Laufer L.)
[/caption]Mint Benkovics Istvántól, a munkálatokat megrendelő és felügyelő Magyar Urán Resources Kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk, a mostani fúrások – ahogy korábban Cserkút határában is – a már ismert uránércvagyon pontosabb elhelyezkedésének, koncentrációjának vizsgálatára irányulnak. A cég rendelkezik a kutatómunkához szükséges engedélyekkel, azok pontos betartásával indult és zajlik a munka.

A cégvezető tájékoztatása szerint a vállalkozás Mecsekszentkút környékén két helyen összesen három kutatófúrás mélyítését kezdte el. Ezek tervezett mélysége 920, 950 és 1020 méter. A napokban indult munkálatok várhatóan mintegy két és fél hónapig tartanak majd, azt követi a föld mélyéről felhozott minták kiértékelése.

Az induló fúrásokról már értesítették a hatásterületen élőket – a munka közvetlenül a lakott terület mellett kezdődött –, a fúrás zaja ellen hangelnyelő és zajvédő-árnyékoló falakat húznak fel. A kutatófúrások kivitelezését a Rotaqua Kft. végzi.

Egy éve leállt a kutatás

Alig egy évvel ezelőtt érkezett a hír, hogy teljesen leállította a mecseki urán- és szénprojektjeit az ausztrál Wildhorse Energy. Hogy nemcsak egy átmeneti szünetről van szó, azt az is jelezte, hogy a cég végelszámolással kezdeményezte a pécsi székhelyű, ausztrál tulajdonban lévő Wildhorse Resources Termelő és Szolgáltató Kft. (fő tevékenysége urán-, tóriumérc-bányászat) jogutód nélküli megszűnését. Ezzel párhuzamosan a Wildhorse Energy is visszavonulót fújt, pécsi szakmai csoportját töredékére szűkítette. A Wildhorse honlapja szerint a magyarországi uránprojekt a társaság egyetlen ilyen, európai tevékenysége volt, amely a kontinens egyik legnagyobb uránkészletének kiaknázását célozta.

Nagy tervekkel indultak

Egy néhány évvel ezelőtt publikált dokumentum szerint az uránbánya élettartamát évi 1,2 millió tonna nyersérckitermelés mellett legalább 20 évre tervezték, az induló beruházásra és a bánya bezárására pedig további öt évet szántak. Mélyműveléses bányaüzem létesítése esetén a beruházás nyomán 500 főt foglalkoztató üzem jöhetett volna létre. A Wildhorse korábbi becslései szerint az állam a bányajáradékból és társasági adóból, valamint közvetlenül és közvetve az szja-ból, járulékokból és az áfából összesen évente többmilliárdos bevételi többlethez juthatott volna, amit tovább növelhetett volna a munka nélküli kiadásokon keletkező megtakarítás. A pozitív hozadékok ellenére a tervekből nem lett semmi.

Mérvadó az urán ára

A mecseki uránbánya 1997-es bezárása is megosztotta a szakmát, sokan kivárást javasoltak. Négy éve őket igazolta, hogy az urán akkori világpiaci ára több mint ötszöröse volt a bánya bezárásakor érvényesnek – erre alapozta a projekt sikerét a Wild-
horse. Az addig feltárt, és mintegy 20–25 millió tonnányira becsült kinyerhető uránérc nagysága mellett ugyanakkor a beruházás sikerét nagyban befolyásolja a kitermelés gazdaságossága. Az előkészítő fázisban azonban még a kitermelés módjáról, technológiájáról sem lehetett beszélni. Az biztos, hogy az alapanyagként tekinthető fémurán keresett cikk a világpiacon. Sokak szerint a mecseki uránbánya újraindításával a hazai energiafüggőség is csökkenthető lenne.