korunk Bánk bánja

2019.06.18. 16:26

Minőségi dalszínházat szeretne az operettszínház vezetője

A líceumban matematika–fizika szakra járt, később mégis a zene lett az élete. Kiss B. Attila reméli, hogy a zenés színház iránti elkötelezettsége hozzájárulhat ahhoz, hogy az operett új lendületet és társadalmi megbecsülést kapjon.

Február 1-jétől Kiss B. Attila operaénekes vezeti a Budapesti Operettszínházat. A nemzetközileg is elismert tenor két évtizede az Operaház tagja, emellett a Pécsi Egyetem Művészeti Karának, valamint a Zeneakadémiának a tanára.

Az új főigazgató a Figyelőnek úgy fogalmazott, mindig is az élete része volt az operett. Repertoárjának szerves részét képezték olyan szerepek, mint Szu-csong herceg, Józsi a Cigányszerelemből, Barinkay, Kukorica Jancsi, vagy Jancsó Bálint. Hozzátette, még az operánál is komplexebb műfajnak tartja az operettet, ugyanakkor van átjárás a két műfaj között.

„Egyik-másik operettszerep még komplexebb tudást, felkészültséget igényel, mint egy-egy operai feladat”

– vélte az igazgató, aki minden műfajt kedvel, legyen az népzene, jazz, opera, rock- vagy elektronikus zene.

„Zenében csak jót és nem jót tudok megkülönböztetni.”

Érdekesség, hogy Kiss B. Attila a líceumban matematika–fizika szakra járt. Ezzel kapcsolatban a főigazgató megjegyezte, a hetvenes évek Romániájában a jobb képességű tanulók biztos jövőképként a mérnöki pályát vehették igazán célba.

Ennek ellenére már korán megismerkedett a színházzal is, 1978–83-ban a Kolozsvári Stúdiószínpad tagja volt. A társulás tagjai közül válogattak tömegszereplőket a Kolozsvári Állami Magyar Színház előadásaihoz, így Kiss B. Attilának is számos lehetősége adódott az akkori nagyok oldalán szerepelni. Harag György, Horváth Béla, Kovács Levente rendezéseiben vett részt, olyan produkciókban, mint az Éjjeli menedékhely vagy az Egy lócsiszár virágvasárnapja. Úgy fogalmazott, akkor csapta meg igazán a színház nemes füstje.

Később a népdal is az élete részévé vált, profi népdalénekesként kereste a kenyerét éveken keresztül. A rendszerváltással egyidőben aztán a Kolozsvári Állami Magyar Opera karkötelezett szólistája lett, és ugyanabban az évben felvételt nyert a Gheorghe Dima Zeneakadémiára is, ahol Kriza Ágnes lett a tanára.

Kiss B. Attila kifejtette, a Ceauşescu-rezsim utolsó éveiben Romániában olyannyira elsorvasztották a művészeti felsőoktatást, hogy például a kolozsvári klasszikus ének szakon szoprán, alt, tenor, bariton és basszus hangfajra évente mindössze három növendéket vettek fel, esti tagozatú képzésre.

„Magyarként hatványozottan nehéz volt a bejutás az egyetemre. Ez 1990-ben lényegesen megváltozott. Egyforma eséllyel indulhattunk valamennyien, magyarok, románok egyaránt, s már nem a kapcsolatrendszer, hanem a tehetség és a tudás határozta meg, kik kerülhetnek be”

– nyilatkozta Kiss B. Attila.

Az operettszínház vezetője úgy vélte, több mint negyed évszázados művészi pályája, számtalan teátrumban szerzett tapasztalata és a zenés színház iránti elkötelezettsége hozzájárulhat ahhoz, hogy az operett, a musical új lendületet és társadalmi nagyrabecsülést kapjon. Kifejtette:

az operettszínház közönsége nem jobb- és baloldali, liberális vagy konzervatív nézeteket valló emberekből áll, hanem nézőkből.

A Trianonnal kapcsolatos kritikák kapcsán emlékeztetett, Magyarországon előadó-művészettel foglalkozó intézménynek kötelessége Trianon századik évfordulóján a maga eszközeivel megemlékezni erről a történelmi mementóról.

Az interjúban arról is beszélt, hogy Vidnyánszky Attilát korunk egyik legnagyobb színházi személyiségének tartja.

„Hasonlóan gondolkodunk a zenés színházról és a színházról általában” – fogalmazott az igazgató, aki nagy lehetőségként éli meg, hogy Vidnyánszky Attila és Bozsik Yvette is igent mondott az első olyan produkcióra, amelyet az ő vezetése alatt állít színpadra az operettszínház.

Kiss B. Attila szerint a nézőknek nem kell érzékelniük azt, hogy változás történt a teátrum élén:

„A szemlélet, a hangsúlyok változni fognak, a minőségi dalszínházi gyakorlat bevezetése az előttünk álló évek feladata.”

NÉVJEGY

Kiss B. Attila 1963-ban, Kalotaszentkirályon született.

A kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémia ének és opera szakán diplomázott.

1992-ben Erkel Ferenc Bánk bán című operájának a címszereplőjeként mutatkozott be Magyarországon, a Gyulai Várszínházban.

1999-ben lépett először a Magyar Állami Operaház színpadára.

Káel Csaba 2002-es Bánk bán filmjének a főszereplője.

Ugyanebben az évben Liszt Ferenc-díjat kapott.

2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.

2014-ben Kossuth-díjat vehetett át.

2018-tól a Magyar Állami Operaház örökös tagja.

Borítókép: Kiss B. Attila Bánk bán szerepében Erkel Ferenc Bánk bán című operájának próbáján a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!