Napi pár óra eszközhasználatnak pozitív hatásai is lehetnek

Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy mégis mennyi időt töltsenek a fiatalok a képernyők előtt – ennek oka többek között az, hogy a legtöbbször a felnőtteknek sem sikerül kordában tartaniuk ezt. Gyermekeknél egyetlen évtized alatt az online töltött idő heti nyolc óráról tizenkilenc órára emelkedett, s ez a növekedés olyan fontos dolgoktól veszi el az időt, mint a kortársakkal töltött szociális programok, a családdal töltött idő, az olvasás vagy az edzés. Az európai országokban végzett felmérések szerint az ovisok 50 százaléka rendszeresen netezik.

Azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülei már féléves korukban a kezükbe adják az első okoseszközöket, a fejlődésük is másként alakul. Az érintőképernyő folyamatos használatával fejlődnek a finommotorikus készségek, viszont az audiovizuális képességek és további ezekre épülő adottságok elmaradhatnak. A térlátást is fejlesztő építőkockák például a nyelvi készségek fejlesztésében is szerepet játszanak, amire a kétdimenziós képernyők nem adnak lehetőséget.

Dr. Lőri Orsolya gyermekpszichológus elmondta, hogy amennyiben hét órát vagy még többet tölt egy tini a telefon vagy tablet képernyője előtt, komoly esélye van arra, hogy depresszió és szorongás tüneteit mutassa, csökken a koncentrációs képessége az iskolában, valamint romlik az önkontrollja, érzelmileg labilisabbá válhat és az empatikus képessége is csökken.

Továbbá azt is látni, hogy az állandó összeköttetés, kommunikáció és tartalomfogyasztás nem teszi boldogabbá a fiatalokat. Ezzel szemben viszont, ha csak napi 1-2 órát töltenek a neten, akkor az pozitív hatással lehet az életükre, hiszen barátokkal beszélgetnek, érdekes videókkal és információkkal szórakoztatják magukat vagy épp a tanuláshoz, hobbihoz használják az online világot.

Játékfüggőség a betegségek között

Az Egészségügyi Világszervezet Genfben tartott közgyűlésén hivatalosan is elfogadták a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló ICD-jegyzék 11. módosítását, amibe bekerült a játékfüggőség is. A játékzavar a hivatalos definíció szerint olyan viselkedésmodell, amely során a játékok elsőbbséget élveznek más napi tevékenységekkel szemben, és a negatív hatások ellenére a játékszenvedély továbbra is megmarad. Azaz leegyszerűsítve ez az a helyzet, amikor valaki egy éven keresztül a munka, a családja, de még a fürdés helyett is inkább a játékot választja. A tüneteknek legalább 12 hónapon keresztül kell fennállni, hogy hivatalosan is játékkal kapcsolatos viselkedészavarról beszéljünk. Ezzel a diagnózissal már szükséges a kezelés.