Nagy az élet a szigetvári madármentő állomáson

Májusban - sok egyéb faj mellett - főleg csóka-, szajkó- és varjúfiókákat hoztak nekünk. Csaknem valamennyit sikerült felnevelnünk. Amikor elérik röpképességüket, kinyitjuk volierjük ajtaját, és ettől kezdve szabadon közlekedhetnek. Eleinte csak kisebb távolságokra repülnek el, de estefelé mindig behúzódnak eredeti helyükre. Később nagyobb távolságokra elkalandozva fedezik fel nevelési helyük tágabb környezetét, és az idő előrehaladtával már a szomszédos fákon éjszakáznak. 

Általában nyár végére vadulnak el teljesen, és csatlakoznak szabadon élő társaikhoz. Addig azonban még folyamatosan kunyerálják az eleséget, zajos tőlük az udvar. A csókák csakcsakolása, a szajkók rikácsolása és a varjak rekedtes károgása betölti a teret, ami a türelmes gondozóik idegrendszerét is próbára teszi. Csak akkor van némi csend, ha jól teletömték a gyomrukat. De ez így van rendjén!