Felmentette a bíróság a sikkasztással vádolt végrehajtót

A vádirati tényállás lényege szerint a vádlott járásbíróság mellett kinevezett önálló bírósági végrehajtóként dolgozott. Ennek során két letéti és egy vállalkozói számlát hozott létre ugyan annál a banknál. A végrehajtó mellett dolgozó helyettese ugyancsak nyitott egy letéti számlát ugyanannál a pénzintézetnél. A jogszabályok értelmében a végrehajtó a végrehajtandó követelés teljesítése céljából a felek és más által befizetett összegeket saját vagyonától elkülönítve, végrehajtói letéti számlán köteles kezelni, onnan köteles kiutalni a végrehajtást kérőnek az összegeket, illetve abból levonhatja a jogszabályban meghatározott munkadíjat, költségtérítést, behajtási járulékot, más jogcímeken befolyt összegekkel sajátjaként nem rendelkezhet. A vádlott 2008. január 10-én az egyik végrehajtói letéti számlájáról 2.561.160 forintot utalt át az APEH részére személyi jövedelemadó címén, majd ugyanezen a napon különadó címén 720.240 forintot utalt át, 2008. február 14-én 2.781.000 forintot, 2008. augusztus 26-án 2.286.000 forintot utalt át az adóhatóságnak; 2008. szeptember 15-én iparűzési adó címén 611.400 forintot önkormányzatnak, 2008. december2-án munkabérként 10.780 forintot utalt át.

Ezt a vádlott a letéti számláról nem tehette volna meg, 2008-ban 8.970.580 forint végrehajtásból befolyt összeggel rendelkezett sajátjaként. A vádlott 2013. október 1-jén, szintén a letéti számlájáról 1.100.000 forintot utalt át a saját vállalkozói számlájára olyan ügyszám alatt, melyben, kizárólag árverési előleg, illetve annak visszautalása történt, az adott ügyszámhoz nem volt pénzügyi fedezet. Ezt követően 2013. december 3- án, szintén erre az ügyszámra hivatkozva 7.000.000 forintot utalt át a vállalkozói számlájára, 2013. december 12-én 550.000 forintot utalt át, annak ellenére, hogy a végrehajtást kérő részérére történő kiutaláshoz tartozó készkiadás és jutalék a végrehajtó helyettes részére már átutalták. 2013. december 23-án 1.000.000 forintot utalt át a vádlott egy olyan ügyszámra hivatkozással, melyben korábban már a végrehajtót megillető munkadíjat a végrehajtó helyettesnek már átutalták. 2013-ban a vádlott 9.650.000 forint rábízott összeggel sajátjaként rendelkezett. 2014. március 31-én a vádlott, a letéti számlájáról ügyszám megjelölése nélkül 482.596 forintot utalt át saját vállalkozói számlájára, 2014. április 4- én 577.000 forintot, 2014. május 10-én 500.000 forintot – a letéti számlán az átutalt összegeknek letéti fedezete nem volt. 2014. január 7-én a másik letéti számlájáról, valótlan ügyszám megjelölésével 1.000.000 forintot, 2014. január 10-én 1.850.000 forintot utalt a vállalkozói számlájára, annak ellenére, hogy ezt az összeget a felosztási terv szerint korábban már a végrehajtó helyettesnek kiutalták. A végrehajtó 2014-ben 4.439.596 forint rábízott, végrehajtásból befolyt összeggel sajátjaként rendelkezett.

A bírósági eljárás során rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem volt minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a vádlott a vádirati tényállásban írt bűncselekményt elkövette, így a bíróság a vádlottat az ellene sikkasztás miatt emelt vád alól a bűncselekmény bizonyítottságának hiányában felmentette.

Az ítéletet a vádlott és védője tudomásul vette, míg az ügyész jogorvoslatának bejelentésére három munkanap határidőt tartott fenn, így az ítélet nem jogerős.