Márciusban kezdődik a Karolina-külfejtés rekultivációja

Aradszki András az érintett terület szomszédságában lévő Pécsbánya-településrészen rendezett lakossági fórumon közölte: az 5,8 milliárd forintba kerülő munkálatok egyharmadát a Pannon Hőerőmű, kétharmadát a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft.-n (BVH) keresztül az állam finanszírozza a mintegy 400 futballpálya nagyságú területen.

A munkálatok fő felelőse – a bányászati jog jogosultjaként – az erőmű – jelezte a politikus. Kiemelte azt is, hogy a kormány az elhagyott bányászati tevékenységek utáni tájrehabilitációt „komolyan gondolja” és „komoly pénzeszközöket” szán a tájsebek mihamarabbi megszüntetésére.

Példaként említette, hogy 2019-től elhagyott szénhidrogén kutak rendezésére indulnak munkálatok az országban.

Rudolf Péter, Pannon Hőerőmű Zrt. vezérigazgatója felidézte, hogy a Karolina-külfejtést 1975-ben nyitották meg: a majdnem 30 évig üzemelő bányából 8,5 millió tonna szenet termeltek ki.

A rekultivációról elmondta, hogy 9,6 millió köbméternyi követ és félmillió köbméter termőföldet fognak visszatölteni a területre, ahol a tervek szerint rendezett, gyepesített, erdősített területet alakítanak majd ki.

A cég vállalta, hogy az egymillió köbméter vizet is tartalmazó tölcsér alakú bányagödröt 169 méteres tengerszint feletti magasságig feltölti. A BVH erről a szintről a 195 méteres végső magassági szintig tölti tovább a területet – ismertette Rudolf Péter.

A Pannon Hőerőmű négy, a BVH további három évig dolgozik majd a területen – közölte a munkálatok ütemezéséről. A vezérigazgató tájékoztatása szerint annak érdekében, hogy a lakosságot lehető legkevésbé zavarják, kizárólag a hétköznapok nappali óráiban fognak dolgozni.

Csizi Péter, a térség – újraválasztásáért induló – fideszes országgyűlési képviselője az eseményen a rekultivációról úgy fogalmazott: „annál fontosabb nincs, hogy eltűnjön egy olyan tájseb, amely körül emberek élnek”.

A Pécs belvárosától légvonalban néhány kilométerre található külfejtés miatt kialakult repedések veszélyeztetik a pécsbányai házakat – hangsúlyozta a politikus.

A külfejtéssel szomszédos pécsi településrészeken januárban indított aláírásgyűjtést egy helyi civil szervezet a rekultiváció mielőbbi megindításáért. A kezdeményezést mintegy 700 ember – köztük Csizi Péter is – támogatta aláírásával.