Szinte bármit el tud készíteni csuhéból

Holenka Jánosné a szentlászlói kulturális élet szerves részét képezi, aki nyolcvanadik életévén túl most érzi magát a leginkább elevennek, ha a csuhézásról van szó. Bámulatos ügyességgel munkálja meg a szárított kukoricacsuhét, melyből akár már fél óra elteltével is kisebb-nagyobb alkotások születnek.

– Sodrás, fonás, lapítás, csomózás – mutatja az alapokat Matild néni, akinek saját bevallása szerint ez a fontos és általa nagyon kedvelt feladat adja a mindennapok örömét. – Minden munkafolyamat más és más időt vesz igénybe, egy kiskosarat például körülbelül fél óra alatt tudok elkészíteni.

A csuhéból készült használati tárgyak között akad többek közt edényalátét, fakanál tartó, szalvétatartó, kiskosár, konyhai tárolóeszközök, de Holenka Jánosné szatyrokat vagy akár székek bevonatát is ügyesen elkészíti a hagyományos alapanyagból. Tévét nem néz és olvasni is csak ritkán áll neki. A csuhézás ad számára boldogságot, megszínesíti a mindennapokat, miközben kellemes emlékeket is felidéz.

– Még kicsi gyerekként kezdtem el csuhézni, amikor az egész falu ezzel foglalkozott – utal a régi, szlovákiai időkre. – Akkoriban egész családok csuhéztak, ami egyfajta megélheti forrást biztosított számukra. A nőknek és a férfiaknak így télen is volt mindig munkája, ami a közösségi élet egyik motorját is adta: a csuhézás közben mindig beszélgettünk és gyakran énekeltünk.

Holenka Jánosné 1947-ben, a beletelepítés során került Szentlászlóra. Mivel ehhez értett, ezért itt is csuhézásba kezdett, ám az eladás már nehézkesnek bizonyult. A szükséges anyagot már a nyáron elkezdi gyűjteni, majd a kukoricacső melletti takarólevelet levágják csíkokra, amit aztán megszárít. A faluban ő az egyetlen, aki ismeri ezeket a bonyolult technikákat. Épp ezért olyan értékes a munkája az önkormányzat számára is.

– Matild néni hiánypótló alkotást végez, és egyedi helyi termékeket tud előállítani – mondta Hideg István polgármester. – Több használati tárgyat készít az önkormányzat számára, amit ajándéktárgyként adunk tovább, de a csuhémúzeumban is számtalan alkotásával találkozhatunk.

Az ország első Csuhémúzeuma még 2006-ban nyílt meg a településen, ahol a csuhézásnak nagy hagyománya van. A több, mint háromszáz darabos csuhégyűjteményben a helyi alkotások mellett más hazai, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és vajdasági alkotások megtalálhatók.