A hagyományos roma mesterségekkel lehetett tüzetesebben ismerkedni

A kollégium épületében az ősi foglalkozásokat, a kosárfonást, a teknővájást, a fafaragást és a vályogvetést mutatták be mesteremberek, eközben a témához kapcsolódóan általános iskolások és tanodások részvételével országos cigány népismereti vetélkedőn mérethették meg magukat a diákok.

Európa első roma nemzetiségi, érettségit adó intézménye a fenntartójával, valamint a Nemzetiségi-Roma Módszertani, Oktatási és Kulturális Központtal (NeRok) közösen hirdette a vetélkedőt. A versenyre rengetegen jelentkeztek, végül 16 csapat mérte össze a tudását az iskolában. A Dunántúli megyéken kívül Csongrád és Nógrád megyékből is jöttek diákok.

Az esemény kapcsolódott az iskola aktuális EFOP pályázataihoz is. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára, Rabb Szabolcs az esemény sajtótájékoztatóján elmondta, a gazdaságban jól felkészült, szakképzett munkaerőből nincs elég, és a kamara minden lehetőséget megragad arra, hogy a gazdaság erejét képviselve megpróbálja a lemorzsolódást csökkenteni. A Gandhi Gimnázium EFOP-projektjei is kitűnő alkalmat adnak arra, hogy a célcsoport számára bemutassák, milyen lehetőségeik vannak szakmai szinten.

Az iskola egyik projektje ugyanis az iskolarendszerből kieső és lemorzsolódó tanulókra összpontosít. Az intézmény célja, hogy azok a gyerekek akik néhány évet eltöltöttek már középiskolai oktatásban szakképzettséghez jussanak. A másik projekt pedig éppen azokkal a diákokkal foglalkozik, akik a tanulmányaikat a felsőoktatásban fogják folytatni a jövőben. Ez a projekt lehetőséget ad számukra, hogy olyan pedagógiai segítséget kapjanak, ami ehhez a célhoz elvezeti őket, mondta Ignácz István, igazgató.

Sok cigány/roma származású diák nem ismeri testközelből a hagyományos cigány mesterségeket, mert a 21. században családjaik már nem ezzel keresik a kenyerüket. A tegnapi program erre is kitűnő alkalmat nyújtott a diákoknak, akik közül többen itt láttak először például vályogvetést. A mesteremberek szívesen megmutatták minden érdeklődőnek a mesterségek minden kis részletét, a vállalkozó kedvűek megpróbálkozhattak őseik foglalkozásával is.

Orsós Anasztázia: – A cigányság, mint etnikai kisebbség mindenkiben rossz motívumként jelenik meg. Én például diplomás ápoló szeretnék lenni, sokat kell hozzá tanulni, de menni fog. A verseny során a diákok megtudhatják kik is vagyunk mi. A nyelveinkről is megtudhatnak sok érdekességet, a három fő nyelvet is jobban megismerhetik.

Orsós Martin: – Ha valaki valamiben jó, azt mindenképp fejleszteni kell, a tehetséggondozás erre is jó lehetőség nekünk. A programok anyagilag is segítenek a családoknak, ezáltal tud fejlődni a tehetséges diák. Egy hátrányos helyzetű tanuló kollégiumi ellátást kap, és olyan helyekre jut a programnak köszönhetően, ahova máshogy nem tudna.

Kovács Zsuzsanna: – Engem érdekelnek a hagyományos cigány mesterségek, én nem művelem egyiket sem, de szívesen kipróbálnám. Jó dolognak tartom a tehetséggondozó programot, mert ösztöndíjat is kaphatnak a gyerekek és étkezési támogatást is, és segítik a hátrányos helyzetű családokat az iskoláztatásban, felzárkóztatásban.