Pécsett gyűltek össze a pálos települések képviselői

A találkozón olyan települések képviselői vesznek részt, ahol történelmünk során jelen volt, vagy ma is jelen van az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a Pálos Rend. A közös múltnak a megismerése és ápolása, valamint a kapcsolatok mélyítése és közös célkitűzések megfogalmazása céljából a Pálos Rend és ezeknek a pálos településeknek a polgármesterei 2010-ben hagyományteremtő jelleggel indították útjára az immár sikeres sorozatra visszatekintő kezdeményezést.

Páva Zsolt polgármester szerint az idei találkozó több szempontból is kiemelt jelentőséggel bír.

- Első alkalommal ad otthont a Pálos Települések Találkozójának olyan város, amely nem csak megyeszékhely, hanem püspöki székhely is. Ezen kívül az a tény is emeli az idei alkalom jelentőségét, hogy Pécsett található a Pálos Rend Magyarországi Tartományának központja, természeti környezetében pedig a Rend történetének kezdetéig visszanyúló Jakab-hegyi pálos kolostornak a romjai, ahol Bertalan pécsi püspök idején, a XIII. század első felében már remeték éltek – vélekedik Pécs polgármestere.

Az ország 27 települése 100 fővel képviselteti magát a pécsi találkozó programján, melyet hagyományosan szentmise nyit meg és kulturális programok gazdagítanak. A program során a házigazda település polgármestere a találkozók vándorzászlójának átadásával adja tovább a rendezés megtisztelő feladatának stafétáját a következő évi találkozó megszervezését vállaló település, a somogy megyei Iharos polgármesterének.

A Magyar Pálos Rend és Pécs városának története immár 800 évre visszanyúlóan fonódik össze. Bertalan pécsi püspök 1225 körül telepítette a Jakab-hegyen közösségbe a Mecsekben élő remetéket, akik aztán a pálos szerzetesrendet a XIII. század közepén megszervező Esztergomi Boldog Özséb bíztatására csatlakoztak Remete Szent Pál Pilisben élő követőihez, a pálosokhoz.

A törökvész idején a pálos remetéknek el kellett menekülniük a Jakab hegyről, de a törökök kiűzése után azonnal, már 1686-ban visszatelepültek Pécsre. 1741 és 1756 közt építették fel a mai Lyceum templomot és a mellette álló kolostort, ahol jelenleg a Széchenyi Gimnázium működik. 1786-ban II. József császár feloszlatta a rendet, így a pálosoknak el kellett hagyniuk az éppen csak felépült templomukat és kolostorukat.

Közel 150 éven keresztül, 1934-ig kellet várni arra, hogy Magyarországra, és így Pécsre is visszatérhessen a Pálos Rend. Ekkor kezdték felépíteni a Mecsek oldalában az új templomot és kolostort. 1950-ben ismét betiltották a rendet, és ezt követően csak majdnem 40 évvel később, 1989-ben indulhatott el újra.

Ennek az újrakezdésnek, mint mindegyik alkalommal, az egyik természetes állomása ekkor is Pécs volt, az a város, amely megkülönböztetett helyet tölt be a Magyar Pálos Rend életében. Pécs városa és egyházmegyéje mindig, minden csapás után visszahívta és letelepítette a pálos szerzeteseket, a város vezetése és polgárai, a különböző hivatalok és szervezetek pedig a mai napig is megbecsüléssel, jó szándékkal fordulnak a rend felé.

Nem véletlen tehát, hogy a Magyar Pálos Rend azon kevés Magyarországon működő szerzetesrendek közé tartozik, melynek nem a fővárosban van a központja, hanem Pécsett.