Különböző módon keresik a mohácsi csata helyszínét

A Mohácsi Nemzeti Emlékhelyet azért hozták létre Sátorhely település közelében, hogy kegyelettel és méltósággal ápolja az 1526-os csatában elhunytak emlékét, emlékeztesse az élőket a sorsfordító eseményre, és a legújabb ismereteket közvetítse látogatóknak, ezzel is alakítva a történelmi identitást. Ennek érdekében szervezték a helyszínre a pénteki tudományos konferenciát is, ahol többek között a csata résztvevőiről, a parasztvárak kérdésköréről és az örökségvédelemről is szó esett.

A legnagyobb érdeklődés kétség kívül dr. Pap Norbertnek, a Pécsi Tudományegyetem történeti földrajzprofesszorának, és dr. Bertók Gábornak, a Janus Pannonius Múzeum régészének előadását övezte. Ugyanis a mohácsi csata bár történelmünk egyik legismertebb eseménye, ennek ellenére még ma sem ismerjük pontosan az összecsapás helyszínét.

A két szakember és kutatócsoportjuk különböző módszerekkel, mégis egymással párhuzamosan dolgozik a helyszín megtalálásán és a csatát övező kérdések megválaszolásán. Előadásaikból kiderült, mindkét fél közel jár az általa valósnak vélt megoldáshoz.

Pap Norbert kutatócsoportja a korábban alkalmazott megközelítésekkel szakítva írott források, régi térképek, távérzékelés, a természeti-földrajzi sajátosságok értelmezése, valamint régészeti adattár és térinformatikai eszközök felhasználásával modellezte a korabeli térség környezeti viszonyait, és határozta meg a csata helyének főbb jellemzőit. Ennek kulcsa a vízrendszer vizsgálata volt.

Bertók Gábor és csapata azt az elvet követte, hogy tisztán történeti módszerekkel nagyon nehéz a csata fő küzdőterét pontosan lokalizálni. Így a régészet egyik speciális részét, a hadirégészetet választották, a Mohács 500 elnevezésű csatatérkutatási projektjük az ütközettel foglalkozik. Brodarics István királyi kancellár leírása alapján feltételezett településnyomon, a felszínen gyűjtöttek történeti jelentőségű leleteket.

Mindkét kutatási módszer eredményes

A Majs északkeleti határában található mintegy ötvenhektáros területről a múzeum régészei és lelkes segítőik által talált ezres nagyságrendű lelet többségében a mohácsi csatához kapcsolódott, de találtak puska- és ágyúgolyókat, páncél- és fegyvertöredékeket, nyílhegyeket, korabeli török és magyar pénzérméket is.

Pap Norbert munkájuk ismertetésekor úgy fogalmazott, az elmúlt száz évben a mohácsi csata helyszínével kapcsolatos kutatás annak a kérdésnek a megválaszolása mentén halad, hogy hol van az a bizonyos Földvár falu, melyről Brodarics krónikájában említést tesz. Tudomása szerint döntő bizonyíték nem került elő arról, hogy a Földvár Majs térségében, vagy attól délkeletre lett volna. Továbbá eredményeik szerint a Majsnál vizsgált terület nem volt része a csatatérnek, mert attól elválasztotta a hadiesemények idején megáradt Borza-patak és a Majsról előkerült hadirégészeti leletmennyiség ritkább előfordulású, mint az egy csatatértől elvárható.