A belvárosi terek közelében jellemző a csendháborítás

Egy kisebb település, vagy egy egyetemi város nagyszámú szórakozóhelynek otthont adó belvárosát szükségképpen jellemzi ez a fajta jelenség, amely az ott lakók számára igen kellemetlen lehet. Mindemellett a nyári nagy melegben a lakások ablakai is nyitva vannak, így a nem kívánatos zajok könnyebben beszűrődnek, s zavarják így a pihenni vágyókat.

A Baranya Megyei Rendőr-főkapitányságtól megtudtuk, hogy a rendőrség minden bejelentésre reagál, azonban általánosságban elmondható, hogy mire a rendőrök a helyszínre érnek, addigra a jogsértés már megszűnik, vagy az esetek többségében a rendőri felszólításra abbahagyják a jogsértő cselekményt, azaz elég csak a figyelmeztetés. Amennyiben mégis folytatják a bulizást, akkor a rendőr szabálysértési feljelentést tesz, az eljárást pedig a Járási Hivatalok folytatják le.

A tapasztalatok szerint a csendháborítások jellemzően a belvárosi terek, utcák közelében figyelhetőek meg, ugyanis ezek a szórakozóhelyekre tartó és onnan távozó fiatalok fő vonulási irányai. Pécsett is mindig volt olyan közösségi helyszín, mint például a Széchenyi tér vagy a Szent István tér, amelyet a fiatalok jobban preferáltak. Mivel ezeken a helyeken sokszor tapasztalnak hangoskodást, ezért a rend­őrök rendszeresen ellenőrzik a közösségi tereket, elsősorban rendezvényeket követően.

Kiemelték, hogy az észlelt jogsértések esetén tegyenek bejelentést a rendőrség ügyeletére, vagy hívják a 112-es központi segélyhívó számot, illetve névtelenségük megőrzése mellett tegyenek bejelentést az ingyenesen hívható 06-80/555-111 „Telefontanú” zöld számon.

Napközben sem lehet zajongani

A legtöbbet a szomszédok által keltett hanghatások, pontosabban a zaj miatt szoktak az emberek panaszkodni. Ezzel kapcsolatban azonban van egy általánosan elterjedt tévedés, miszerint ha nincs éjszaka, akkor szabadon lehet zajongani. Azonban az ezt szabályozó jogszabály nem köti a feleslegesen zavaró tevékenység gyakorlását időkorláthoz, tehát az tévhit, hogy este tíz óra előtt önfeledten lehetne hangoskodni.

Ezért csendháborítás szabálysértését követi el, aki például lakott területen vagy tömegközlekedési eszközön indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát ezzel zavarja. A szabálysértés elkövetőjével szemben a rendőrség, a helyi önkormányzat képviselő-testületének képviselője és a közterület-felügyelő is helyszíni bírságot szabhat ki, amelynek max­imuma ötvenezer forint. A vonatkozó törvény szerint egyébként, ha a szabálysértés miatt kirótt pénzbírság nem hajtható be, az közérdekű munkára, de akár elzárásra is változtatható.