A helyére került a 652. Anjou-liliom is

A héten tartotta az új tanév első szenátusi ülését a PTE vezetősége. A Szenátusi Tanácsteremben a hagyományt folytatva Miseta Attila rektor elhelyezte a 652. Anjou-liliomot, az intézmény alapítása óta eltelt éveket jelképezve.

Egy másik hagyomány, hogy az első ülésen kihirdetik, melyik borok viselhetik mostantól egy évig a PTE Bora kitüntető címet. Amikor az egyetem mintegy két évtizede elindította a borválasztást, az alapelvek között volt, hogy a régió borvidékeiről, azaz Pécsről, Szekszárdról, Villányból és Tolnából kell kiválasztani egy-egy fehér- és vörösbort. A döntésnél a minőség mellett az ár is meghatározó tényező, hiszen fontos érv, hogy a bor elérhető áron legyen megvásárolható az oktatók és hallgatók részére.

Ebben az évben először fordult elő, hogy mindkét kategóriában a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének borai nyerték el a kitüntető címet. Fehérbor kategóriában a 2018-as évjáratú chardonnay lett az első. Ahogy az eseményen elhangzott, a pincében almasavbontással kísérleteztek, különböző almasavbontó kultúrák használatával.

Vörösbor kategóriában a 2018-as évjáratú universitas cuvée bor nyerte a versenyt, amely 50%-ban kékfrankos, 25%-ban merlot és 25%-ban cabernet sauvignon házasítása.

Jakab Gábor, a PTE SZBKI vezetője elmondta:

– Nagy öröm, hogy egy erős mezőnyben a vörösbor kategóriáját is az általunk készített bor nyerte, amire még nem volt példa. Kezd beérni annak a gyümölcse, hogy a PTE az elmúlt években számos fejlesztést hajtott végre a kutatóintézetben, így újak a hordók és teljesen megújult a szőlőfeldolgozó rendszer is.

Energiahatékony Mentor-díjas a PTE

Mint ismert, a PTE idén tavasszal csatlakozott az egyik legjelentősebb, a fenntartható energiával kapcsolatos innovatív európai projekthez, a Virtuális Erőmű Programhoz. A program keretében mentori elismeréssel és díjjal jutalmazták a héten az egyetemet a Parlamentben, az elismerést Jenei Zoltán kancellár vette át. Köszönő beszédében hangsúlyozta: – A jövő generációinak léte és életminősége nagyban függ attól, hogy már ma képesek vagyunk-e átalakítani a világról, a környezetünkről és életünkről alkotott gondolkodásunkat, tudásunkat, majd erre alapozva életformáinkat és szokásainkat úgy, hogy ne zsákmányoljuk ki a természeti erőforrásokat, azaz fenntartható módon éljünk – fogalmazott.